Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

mezeiről támogathatta volna családja törekvéseit, jelentős erőforrásokkal megtoldva hatalmának anyagi alapjait. És mindezt a családi vagyon szétforgácsolódásának veszélye nélkül. Rövid kolozsmonostori működésének szórványos emlékei Pongrácz Lászlót lelkiismeretes vezetőnek és gondos gazdának mutatják. 1461 decemberében egyik familiárisának adományozott Kolozsmonostoron lakóházat, illetve Gáspár nevű káplánját jutalmazta tanultságáért Jegenye plébániájával.

254 Bertalan doktortól eltérően, az apátság birtokainak védelméért is kész volt síkra szállni — az akkori idők erőszakos módszereivel. Megpróbálta visszafoglalni a Bertalan által a kolozsváriaknak átengedett kajántói határrészt. A polgárok azonban az erőszakra erőszakkal feleltek. Amikor Pongrácz László 1463. október 24-én fegyveres kézzel megtámadta néhány kolozsvári lakos házát, ellenfeleit megverte, javaikat felprédálta, a felbőszült városiak a tumultusban a gubernátort és három familiárisát agyonverték.

255 Ezzel a véletlen keresztülhúzta a Pongráczok kolozsmonostori terveit. A tettük következményétől megrémült kolozsváriak a szebenieket kérték közbenjárásra a királynál és a vajdánál. A testvére megölése miatt bosszúra készülő Pongrácz János vajda azonban december végére csapatokat vont össze Kolozsvár falai alá, és Szebenből ide rendelt ágyúkkal készült megostromolni a várost.

256 A lakosság egy része félelmében szétfutott és a környéken bujkált. A menekülők csak 1464 tavaszán merészkedtek vissza otthonukba, miután a király józan mérséklete és szülővárosa iránti szeretete leszerelte a vajda haragját.

257 A konvent történetének ebből a mozgalmas évtizedéből is több hiteleshelyi nótárius neve maradt fenn. Schleuningot 1452-ben Széplaki Balogh János fia István követte a jegyzőségben.

258 Amennyire az írás hasonlóságából kikövetkeztethető, vele azonosíthatjuk azt az István papot, akit 1453-ban említenek a források konventi jegyzőként. Talán Rápolti Gothárd távozása (1457) után lett nótárius íjgyártó (arcupar) Gergely fia István magister, aki egyben császári és pápai felhatalmazással működő közjegyző is volt.

259 Konventi jegyzősködése hozzávetőleg 1474-ig terjedt. Apja a kolozsvári magyar lakosság egyik vezetője 1451-ben. A jómódú család másik tagja pedig 1492-ben a kolozsvári magyaroknak volt a papja és egyik szószólója. Ismét egy másik tagja, aki már nemességet szerzett magának, 1531-ben szintén papi pályára készült.

260 A kolozsváriaknak sikerült Pongrácz László megölésének körülményei felől úgy tájékoztatni a Jajca elleni hadjárattal elfoglalt Mátyás királyt, hogy ne rokona halálának megbosszulását, hanem a kiváltó okok orvoslását tekintse kötelességének. 1463. november 11-én kelt oklevelében Mátyás a szerzetesség reformjának szüksége mellett nyilatkozott. Egyidejűleg megállapította, hogy Kolozsmonostoron 254 KmJkv 1653—1654. sz. 255 KvOkl I. 209—210. — Ub VI. 156—157. 256 Ub VI. 159—161. 257 Ub VI. 119—180. — KvOkl I. 211. 258 KmJkv 1001. sz. 259 KmJkv 1415. sz. — TONK: Közjegyzőség 60. 260 KmJkv 970., 2832., 4338. sz.