Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
forgolódó fiatal klerikus a szerzetesi élet kötöttségeit végül nem vállalta. Későbbi kegyes cselekedetei alapján feltételezhető, hogy a szerzetesi fogadalom lelkiismereti kérdéssé vált számára; de lehet az is, hogy csak további emelkedése szempontjából ítélte kedvezőtlen lépésnek a szerzetesség vállalását. Számára a kolozsmonostori apátság nem végcél volt, hanem ugródeszka csupán a további emelkedéshez. Itteni kormányzásához nem is fűződnek jelentős intézkedések. Egyedül a Kolozsvár és Kajántó közötti határvitát próbálta meg — igaz, sikertelenül — lezárni apátsága javára, és a szőlőshegyek további pusztulásának igyekezett gátat vetni. 234 Jellemző, hogy patrónusai, Agmándi Péter és Hunyadi János halála után Rápolti Gothárd ígéretesen induló pályája is elakadt. 1457 nyarán—őszén összeköttetései arra még futották, hogy az erdélyi káptalan Vetési Albert távozásával megürült prépostságát vele töltsék be, de aztán itt megrekedt a pályáján. 235 Gyulafehérvári prépostsága mellé később már csak a dúsgazdag nagybányai plébániát sikerült magának megszereznie 1468-ban. 236 Ez egyébként, nagy jövedelménél fogva, további emelkedése lépcsője lehetett volna. így azonban Rápolti országos jelentőségű személyiség helyett tartományi méretű, erdélyi keretek között mozgó alakja lett a közéletnek. A Hunyadiakhoz fűződő kapcsolatai azonban továbbra is befolyást biztosítottak neki. Hátralévő éveiben szintén gyakran járt el Mátyás király bizalmi embereként politikai ügyekben, akár a tartomány kormányzásának, közrendjének vagy adójának kérdéseiről volt is szó. 237 A politikai tényezőkkel való további kapcsolatait bizonyítják közügyekben tett budai utazásai, valamint az, hogy Mátyás király 1460 körül Bolkácsot és Zsidvét személy szerint neki és a prépostságban utódainak adományozta, hogy szülei és rokonai lelki üdvéért naponta kétszer misézzenek a gyulafehérvári székesegyházban. 238 Közéleti szereplése sem vezetett azonban a prépost elvilágiasodásához. Maga és György nevű édestestvére nevében a gyulafehérvári székesegyházban oltárt alapított Szt. Gothárd és Szt. György tiszteletére, amelyet 1462-ben és 1464-ben gazdag javadalmakkal, házzal és malmokkal, ruházott fel. 239 Gothárdnak az iskolázás kérdései iránti érdeklődését mutatja, hogy külön pedagógust tartott maga mellett, továbbá, hogy erre a foglalkozásra adta unokaöccsét. 240 Pályafutása során jelentős vagyont szerzett családjának. Ezt testvére, György, férfi leszármazottainak kihalta (1478) után leányági rokonsága örökölte. 241 A halál Rápolti Gothárdot erdélyi prépostként ragadta 234 Ub V. 451-452. — KmJkv 1010. sz. 235 Ub V. 573. — KmJkv 1402. sz. 236 Ub VI. 366—367. — KmJkv 1830., 1873. sz. — DL 26796. 237 Ub VI. 64—68, 258—259, 263—265, 366—367. 238 HURMUZAKI II/2. 127—128. — Ub VI. 73—74, 258. — KmLt 192. sz. (DF 275292.) 239 ErdKLt 316—317., 323. sz. (DF 277547—277548, 277555.) — SZEREDAI: Notitia 99. — SZEREDAI, ANTONIUS: Series antiquorum et recentiorum episcoporum Transilvaniae. A. Carolinae 1790. 162—163. 240 KmJkv 1350. sz. 241 KmJkv 1507—1508. sz. — CSÁNKI V. 221—224.
