Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
apát az esztergomi érsek vikáriusának meghatalmazottjaként ítélkezett egyházi perben, 1451-ben pedig pápai küldöttként őt bízták meg az erdélyi káptalan és prépostja között kirobbant ellentétek elsimításával. 216 Antal apát szerencséjére, törekvéseit saját felsőbbsége is támogatta, mert a bencés rend általános belső megreformálása a XV. század közepén megint napirendre került. A Szentszék Szécsi Dénes esztergomi érseket utasította, hogy a Benedek-rend magyarországi monostorait vizsgálja meg és reformálja, a rászolgáló apátokat és szerzeteseket kiváltságaikra való tekintet nélkül, büntesse meg. 217 Minderre Kolozsmonostoron Antal fráter működésének eredményeként egyelőre nem lehetett szükség. Sokat köszönhet a konvent hiteleshelyi tevékenysége is Antal apátnak. A házi levéltár említett lajstromozásán kívül ekkor rendszeresedik az iratmegőrzés és ennek járulékaként a regisztrumvezetés. Ezután lett általános követelmény a hiteleshelyhez intézett parancslevelek eredetiben való megőrzése önmaguk igazolására, amint ez az oklevelek szövegezéséből is kitűnik. 218 Mindennek eredményeként, a máig fennmaradt oklevélállomány bizonysága szerint, ettől fogva nő meg különösképpen a konvent levéltárának iratanyaga. A kancelláriai ügyintézésben járatos Antal apátnak és jegyzőjének köszönhető a kibocsátott oklevelek jegyzőkönyvelésének az a módja, amely ma is tanulmányozható a regisztrumokban. Az oklevelezésben az apátot támogató munkatársak közül csak néhányat ismerünk név szerint. Az első években néhai Nagyszombati Demeter fia Bálint császári közjegyző látta el az írásos teendőket, és többnyire a monostor kerengőjében végezte munkáját. Róla tudjuk, hogy apátura a kolozsmonostori plébánia javadalmával jutalmazta szolgálatait. 219 Mellette említenek bizonyos Ábrahám pap nevű scriptort, aki talán könyvmásolással is foglalkozott. 220 Bálintot, hihetőleg 1436-ban, a szerencsétlen véget ért Balázs deák magister váltotta fel a jegyzősegben. Kolozsvári vagy környékbeli lehetett, mert itt igyekezett földbirtokot szerezni magának. 221 Ő maga polgári származású volt, felesége, Annus, viszont jobbágy eredetű. Balázs megölése után — amint ez a regisztrumok írásából kiderül — a helyére került új nótárius kb. 1440-ig működött, amikor is más személy vette át munkakörét, és hozzávetőleg 1445-ig ő állt a hiteleshelyi kancellária élén. Ezt a második ismeretlen jegyzőt követhette Bölhen/Bulichin János kolozsvári polgár, akit név szerint 1447-től kezdve emlegetnek a források. Róla tudjuk, hogy 1456-ban a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. 222 216 KmJkv 95., 101. sz. — ErdKLt 298. sz. (DF 277525.) — SZEREDAI: Notitia 94—96. — Ub V. 312—313. 217 PannRendt III. 514—515, 524—526. 218 ... litteris eiusdem viceuayuode ob cautelam in nostro consermtorio repositis ... DL 27644. 219 DL 28206, 28765. 220 DL 36897. — MKvSz 1891. 34. 221 DL 26390, 26884. 222 KmJkv 629. sz. — TONK SÁNDOR: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest 1979. 258.
