Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Zólyom megye 1549
ZÓLYOM MEGYE 1549 • Zólyom megye 16. századi határai csupán abban különböztek a későbbiektől, hogy Korponát néhány környező községgel együtt Hont megye helyett hosszú időn át Zólyomhoz számították. A századközép összeírói a megye helységei közül nem vettek jegyzékbe két királyi bányavárost: Besztercebányát és Libetbányát (tágabb környékükkel együtt, ideértve az előbbitől északra és nyugatra fekvő egész északnyugati megyeszögletet), a Breznóbányát körülölelő északkeleti peremterületet, valamint Gyetva környékét, csupa magashegységi tájat, amelyek településállománya csak később szilárdult meg véglegesen. Az említetteken kívül az összeírásnak alig van hiánya. Zólyom egyedüli nagybirtoka a megyeterület túlnyomó részére kiterjedő királyi uradalmakból állt (véglesi, zólyomi, zólyomlipcsei domínium és más falvak, összesen 834 porta 52 helységben, Végles, Lipcse és Dobronya birtoklási joga vitatott volt). Közép- és kisbirtokosoknak csupán a Zólyom és Besztercebánya közti Garam-völgyben, valamint attól keletre meg nyugatra voltak jelentősebb területei. A 11—100, illetve 0—10 portányi közép- és kisbirtokok tulajdonosai (szám szerint 8, illetve 12) közül kiemelkedett az esztergomi érsek, Balassa Zsigmond borsodi főispán, másutt hatalmas területek ura, valamint Haller Erasmus, akinek a testvére az erdélyi arisztokrácia soraiba emelkedett. Az önkormányzat vezető tisztviselői a 16. században és a korábbi idők folyamán elsősorban a Dubraviczky, az Osztroluczky, a Radvánszky, a Soós és a Zolnai Stek családból kerültek ki. A helyi nemes családok közül sokan viseltek szláv nevet; vagy a szlovák anyanyelvű parasztnépesség nyelvi közösségéhez tartoztak, vagy legalábbis beszélték annak nyelvét is. Egytelkes nemest összesen 9-et írtak össze a megye területén, 1 lakóhelyük megjelölése nélkül, valamennyiüktől egyforma összeg behajtását tüntetve föl, kétségkívül nagyjából azonos anyagi helyzetüknek megfelelően. A rovásadó-összeírók számba vettek még egy menekült nemest is (Király falván). Az esztergomi érsek 26 portányi birtokán kívül nem volt más egyházi tulajdon Zólyom földjén (ez a megye portáinak csupán 2,5%-át jelentette); Zólyom város polgárai 19 jobbágyporta urai voltak (1,8%). 1 Magyar Országos Levéltár (E 158.) Conscriptiones portarum LIX.
