Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Zemplén megye 1549

akárcsak a messze északra eső Sztropkón. A közelben ugyanakkor a soltészfaluk övezete nyúlt kissé délebbre.

9 Több birtokos egy falubeli birtoklása esetén gyakran választottak közös bírót, de igen gyakori volt (különösen a Hegyalja népesebb településein és a Homonnay-domíniumban) 2-3 * bírónak (soltésznak) az alkalmazása is. A középkorban mezővárosként számon tartott 18 településből az összeírok egyedül Nagymihályt mellőzték. A többiek közül Sátoraljaújhelyt és Homonnát találták a legnépesebbnek (az előbbit 50 portával és 123 más egységgel, az utóbbit 29 portával és 76 más egységgel). Lényegesen kevésbé volt lakott Tarcal, Varannó, Liszka, Tokaj, Terebes, Tállya, Patak, Zemplén és Sztropkó (portáik és más egységeik számai: 37 + 47, 33 + 36, 35 + 32,25 + 35,14 + 44, 34 + 23, 37+17, 22 + 32, 27 + 24). Mögöttük is elmaradt Helmec, Lelesz, Abara, Tolcsva népessége, és csupán kicsiny falukkal tűnik egyenlő értékűnek Gálszécs meg Kövesd. A mezővárosokon kívüli legnépesebb települések elsősorban a Hegyalján koncentrálódtak (Keresztúr, Zombor, Megyaszó, Ardó, Erdőbénye, Szerencs, Mád), és csak kevés jutott belőlük az északi hegyvidékre (Szinna, Nagykemence, Udva). A városok felerésze Perényi Gábor kezén volt jóval kevesebb Serédy Gáspár és Homonnayak kezén. Jutott egy-egy Báthorinak, a szepesi káptalannak és a leleszi konventnek is. A legnépesebb (fönt felsorolt) falukon hasonlóképp a 3 vezető nagyúri család osztozott. Az úrbéresekre vonatkozó dicaadatok párhuzamba állíthatók az ugyanabban az évben készült gabonadézsma-jegyzék 142 helységének adataival.

10 Az utóbbiakban fölvett adózó személyek együttes száma 1/3-dal több a rovásadó valamennyi portájának és más egységének együttes számánál (2636:1980). A dézsmajegyzék kereszténypénz-fizetői alig több mint felét adják a rovásadó zselléreinek (348:665). Ha a rovásadó „szegény", „új" és „egyéb" rovatain összeírt úrbéresek gabonatized-fizetők voltak, akkor számukat (684) joggal vonhatjuk le a dézsmafizetőkéből, a maradék dézsmafizetők összege pedig 230%-át jelenti a portákénak (1921:854). Ez a szám azonban a kereszténypénz-fizetők aránytalanul kis száma miatt nem reális. Egybevetésre kínálkoznak még egy 1554-ben készült urbárium

11 73 Zemplén megyei helységének adatai. Az urbáriumbeli jobbágyok és zsellérek száma csupán 28%-kal haladja túl a rovásadó valamennyi egységének összegét (1372:1066), és zsellér több van az urbáriumban, mint ahány zsellér és „szegény" a dicában együttvéve (400:386). Ha pedig az urbárium jobbágyainak számából levonjuk a rovásadó „új" és „egyéb" rovatainak számösszegét, akkor a maradék jobbágyok összege 80%-kal magasabb a portákénál (804:451). A megye 88, név szerint említett birtokosából 46-nak a férfiági elődeit (s velük együtt az egyházi intézményeket, egy kivételével) már legkésőbb a 15. századtól nemesi jogú tulajdonosokként ismerjük Zemplénben; közéjük tartozik a nagybirtokosok többsége is. A Perényi család 9 Soltészok éltek a következő helységekben: Csáklyó, Sókút, Zamutó, Agyagos, Tótjesztreb, Rudlyó, Hermány, Krozin, Csarnek, Nagyremenye, Mogyorós, (Tót)izsép, Kisremenye, Lónya, Valkó, Nagydobra, Kányó (Tótkajna), Csicsóka, (Varannó)csemernye, Lomnica, Hencóc, Vehéc, Majoróc, Kázmér, Benkóc, Szedlicke, Komoróc, Pucák, (Sztropkó)ilka, Velkrop, Hocsa, Kisbreznice, Havaj, Varikóc, Pravróc, Kosaróc, Alsózsitnice, (Orosz)poruba, Kolbóc, Brusznica, Zapolyóc, (Orosz)hrabóc, (Orosz)tokaj, Mrazóc, Nagybreznice, Turány, Kelese, Nagydomása, Holcsikóc, Kidomása, Felsőzsitnice, Felsőolsva, Kohanóc, Agyidóc: 2, Hrussó (Felsőkörtvélyes): 2, Papfalva, Libissó: 2, Hankóc: 2, Koskóc: 2, (Tót)jablonya: 2, (Izbugya)hrabóc, (Izbugya)radvány: 2, Alsóhorbok, Volica, (Izbugya)béla, Felsőhorbok, Alsócsebinye: 2, Felsőcsebinye: 3, Krasznibrod: 2, Mezőlaborc: 2, Zboró: 2, Habura: 2, Nyágó, Csabalóc, Szterkóc, Virava: 2, Világi: 2, Felsőjablonka: 2, Alsójablonka, Szerednye: 2, Pcsolina: 2, Hosztovica: 2, Szinna: 3, Zbunya: 2, Pihnye: 2, Sztakcsin: 2, (Ciróka)béla: 2, (Ciróka)hosszúmező: 2, Módra: 2, Nagykemence: 2, Papina: 2, Kiskemence, Peticse: 2, Helmecke: 2, Rokitó: 2, Zbojna: 2, ökörmező: 2, Karna: 2, Lukacsóc: 2, Csernina, Vitézvágás, Jankóc, Topolovka, Liszkóc: 2, Zavadka (Homonnazávod), Stefanóc, Petróc, Zsalubina: 3, Behanóc: 2, Taverna: 2, Hegedűsfalva: 2, Maskóc, Felsőladiskóc, Alsóladiskóc: 2, Porubka, Roskóc: 2, Klenova, Inóc, (Orosz)hrabóc (Nagygereblyés), Ulics: 2, Dubrova, (Homonna)ilka, Sztavna, (Nehvál)polyánka, Sztarina, Klanica: 2, Turcóc, Hrubó, Szukó, Szopkóc, Repejő, Györgyös, Kobolnica, Lőrincvágás, Detrevágás, Németkányó, Mernyik. Az „egyéb" rovat többi bejegyzése bírókra utal. 10 Magyar Országos Levéltár Reg. dec. (E 159.) comit. Zempl. 1549/1—4. 11 Uo. Urb. et Conscr. (E 156.) 45/36.