Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Szepes megye 1549

A megye 1549-ben számba vett 36 birtokosából mindössze 16 olyan akadt, akinek férfiági ;lödei ne birtokoltak volna már legalább 100 esztendővel azelőtt is Szepesben. (Közéjük számítottuk a régóta itt honos intézményeket is.) A földterület igen jelentős részének mégis íjonnan érkezett tulajdonosai voltak. Báthori András 1543-ban vette át a hatalmas szepesvári jradalmat, korábban apósa (Thurzó Elek), azt megelőzően pedig a Zápolyaiak birtokát. Laszky Mbert a Lengyelországból jött apja által elfoglalt (illetve szerzett) savniki apátsági és Berzeviczyavakat örökölte. Bornemisza Benedek Máriássy István vejeként jutott hozzá Máriássy-falukhoz. \ szlavóniai eredetű Horváth (Kissevich) János szepesi prépost, akinek még a század elején apja capott a közelben várat, s aki korábban átmenetileg Szepes várával is rendelkezett, ebben az dőben Dunajec vár tartozékait birtokolhatta, Réghy Kelemen pedig a liptói eredetű Pottornyay ;salád 2 helységét. A megye nemescsaládai a középkor évszázadaiban Sárosból (s rajta kívül más 'elvidéki megyékből) költöztek be a legtöbben.