Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Bevezetés

közvetítései is. De ha növekedőben volt is a kiábrándulás az uralkodóból „ő felsége erőtlen volta miatt", s mert „csak paizsnak tart bennünket",

364 azért a hűség kötelékei legtöbbször még erősebbek voltak.

365 A Mohács utáni Magyarország siralmas helyzetében segítséget kínáló ideológiák közül kettő ugyancsak az előző korokból származott. Az egyik, a magyarok régi dicsőségére, szittya elődökre hivatkozó rendi-középnemesi szemlélet háttérbe szorult a másik, a „kereszténység védőbástyája" humanisták hirdette eszmény mögött. A katonák harcra buzdításakor a régi dicsőség mellett Európa kapott hangsúlyt.

366 Kerecsényi László „az kereszténységnek" akart szolgálni haláláig Sziget várában.

367 Zrínyi Jánosnak az volt a kívánsága: „A János királ halála aggyá Isten, hogy legyen kereszténségnek javára."

368 Az 1522-es vagy az 1530-as birodalmi gyűlések magyar követe pedig a kereszténység védelmének ismert érveit használta a rendek meggyőzésére.

369 A humanista frazeológiából vett szónoki fordulattal élt az az úr is, aki az isteneket kérte az ország sorsának kedvező alakítására.

370 Az ország megalázó helyzetének keresztény tanulságát a 16. századtól kezdve akként vonták le, hogy a rosszat bűneinkért kell elszenvednünk. Már az erazmista Brodarics püspök is így látta: „miután Isten a mi vétkeink és atyáinké miatt úgy akarta, hogy hazánk a töröknek legyen alávetve, nekünk a hazával és hazáért mindent el kell szenvednünk."

371 Ezt a bűntudat-koncepciót azután a protestáns ideológia hangsúlyozta erőteljesen az ország kiválasztottságának tézisével együtt. Kiegészítője volt ennek a gazdagok bűneinek ostorozása és a nyomorultak, rászorulók megsegítésének parancsa: csak ha mindennek engedelmeskedünk, és hazánk oltalmának is áldozunk, remélhetjük Isten szabadító kegyelmét.

372 Tőle várja a szabadulást a históriásének-szerző Valkai András is: Szolgáljunk igaz hittel Istenünknek, Nyerjünk bocsánatot sok vétkeinknek, Könyörögjünk teremtő Istenünknek, Legyen könnyebbítöje nagy terhünknek. Vegye el pogán igáját nyakunkból, Álljon bosszút mi sok romlásunkról, Szabadítson meg minket pogánoktól, Adhassunk hálát őnéki azokról.

373 • Az ország urait a műveltségi különbségeknél is egyre jobban megosztotta a régi és az új vallás különbsége. Miközben a reformáció a megmaradt terület minden részében, nagy- és kisbirtokosok közt egyaránt, gyors ütemben terjedt, még mindig akadtak, akik gyónta tójuk előtt végrendelkezve, az 364 A pártváltoztatások történetéhez 1550 körül, Közli: Barabás S. Történelmi Tár, 1888. 798. 365 Kerecsényi László szavai: „Bizonnyal ha látnám hogy tisztességgel szolgálhatnék ő felségének, nem kímélném halálomat'*: 1555. Komáromy 1907. 121. 366 Brutus 117. 367 Komáromy 1906. 131 —132. — Ugyanő 1554-ben: „Kész vagyok meghalni tisztességem és hitem mellett": uo. 111 — 113. 368 Mályusz: LK 1923. 147—148. 369 K. Obermayer E.—Horváth I. K.: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben. Századok, 1959. 774, 787. 370 Ti. Péchy Gáspár. Sinkovics 166. 371 Kujáni G.: Brodarics István szereplése János király oldalán. Századok, 1914. 124. 372 A serdülő Nádasdi Ferenc vallásos leckeanyaga szerint: „nos Ungari ... relicti sumus in filium dei. Ha parancsai szerint élünk, még a török túlerőt is megfutamíthatjuk." NT csal. lev. 175—178. 373 Valkai András: História Andoinusról és Alboinusról. Balassi Bálint és a 16. század költői. 912. — A 16. századi nemesi ideológiára 1.: Szűcs J.: Nemzet és történelem. Bp. 1974. 559—600.