Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Mosón megye 1549
MOSÓN MEGYE 1549 f Mosón megye 16. századi határai alig tértek el a későbbiektől (az országhatárszél néhány középkori mosoni helysége akkor már Ausztriához tartozott), az összeírás pedig kis híján az egész megyére kiterjedt. A délnyugati szöglettel együtt (Ilmic, Bánfalva, Pomogy) — ezt akkor időnként Sopron megyéhez számították — mindössze 10-11 helység maradt ki a rovásadójegyzékből: délnyugaton Féltorony és a tőle délre eső települések, az északnyugati határon Bruck, Parendorf és Újfalu, a Duna mellett pedig Feketeerdő. A megyében egyetlen nagybirtok volt, a királyé: óvári uradalma a megyeterület tekintélyes (középső és keleti) részét foglalta magában, s a 730 porta nagyobbik felét: 399-et, 16 helységben, az utóbbiak közt nem egy mezővárossal (Mosón, Óvár, Rajka, Zurndorf). Tíz birtoktest volt 11—100 porta közti terjedelmű és további 10 ennél kisebb. Tulajdonosaik közt vették számba az ország 2 nagybirtokosát: Bakyth Péter királyi kapitányt és Báthori András tárnokmestert: mindkettőjük itteni jószága — közvetve vagy közvetlenül — szomszédos Pozsony, illetve Győr megyei birtoktesteikhez csatlakozott. A Lipcseyek — nagynevű bárófamília leszármazottai — más megyékben várbirtokosok voltak. A Pálffyak — a század közepén ugyancsak várak birtokosai — a következő nemzedékben jutottak báróságra. A „bécsi kamaragróf" Mária királyné birtokait kezelte. A Puchheimok az osztrák arisztokrácia tagjainak számítottak, s rajtuk kívül is akadt a megyének nem egy német anyanyelvű, illetve német származású családja. Rauscher Sebestyén helybeli középbirtokos famíliából, az összeírás idején megyei alispánságot viselt. Viszonylag csekély volt a megye egytelkes nemeseinek a száma (23), különösen a szomszédos Pozsony és Sopron jelentős számú szegény nemességéhez képest, jóllehet az egykori határőrök utódai itt is nemesi státusba kellett hogy kerüljenek. Csakugyan, az 1549-ben összeírt mosoni egytelkesek egy-két kivétellel a nyugati országperem régi gyepüvonalán (a legszélső községsorok valamelyikében) laktak. Az 1549. évi egy telkes-összeírás 1 7 helységben vette számba családjaikat (csoportosan csupán Nezsideren és Rajkán), a rovásadó-összeírás Nezsider mellett további 2 községben. Három egyházi intézményhez (a heiligenkreuzi meg a lébényi apátsághoz és a győri káptalanhoz) tartozott 115,5 porta, a megyei porták 15,8%-a.
