Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Kraszna megye 1549?

egységgel); nyomukban pedig Varsolcé, Goroszlóé és Récséé. A megye legjelentősebb településeinek birtokából a Báthoriak és a Bánífyak mellett csak szerény részek jutottak a Kémery, a Dancs és az Ippy famíliáknak, s annál is kevesebb a többieknek. A megye birtokosainak mintegy 2/3 részéről (66 közül 42-ről) bizonyítható, hogy legkésőbb már az előző század folyamán honosak voltak Kraszna területén. Ám éppen az ő táborukon belül ment végbe igen jelentős eltolódás a domíniumok birtoklásában: a Báthoriak az összeírást megelőző évtizedek során többszörösére növelték korábbi birtokállományukat, a velük házassági kapcsolatba került Bánffyak jószágának rovására. Az újonnan Krasznába került jobb módú urak közül az Erdélyből jött Apaffy Gábor, a bihari eredetű Telegdy Mihály, nemkülönben Horváth György ugyancsak BánrTy-birtokokból részesültek, az első az édesanyja, Bánífy Anna útján, Telegdy és Horváth pedig a feleségeik, Bánffy Zsófia, illetve Bánífy Katalin kezével. A Dancsok Biharból a Kémeryek társtulajdonosként jutottak a megye területére, jó középbirtokosi sorba. A több-kevesebb biztonsággal nyomon követhető eredetű, máshonnan bekerült krasznai családok legtöbbje Közép-Szolnok megyéből érkezett, néhányan pedig Szatmárból. Kraszna és Közép-Szolnok állandó szoros kapcsolatban állt egymással; a mozgás iránya a nagyobbik felől a kisebbik felé mutatott. Biharból és nyugatabbra eső megyékből csak elvétve származtak át ide.