Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Kraszna megye 1549?
KRASZNA MEGYE 1549? Kraszna megye határai a 16. század közepén alig különböztek a későbbi évszázadokban állandósult határoktól. A királyi Magyarország számára végzett összeírás idején csupán annyi volt az eltérés az utóbbiaktól, hogy itt került jegyzékbe az északi megyeszékhelyen fekvő Kispacal, Domoszló és Ilosva is, melyek közül a két első később Közép-Szolnokhoz, Ilosva pedig (krasznai helységek közé ékelve) Szatmárhoz tartozott. Az adott területeken belül az összeírok csak elszórtan mellőztek egyes településeket, a déli hegyvidéknek mintegy 30 faluját azonban — a valkói uradalom faluit — név szerint nem sorolták fel, hanem Meszesalja és Rézalja gyűjtőnevek alá foglalták. Igazán jelentős birtoka a megyében egyedül somlyói Báthori András erdélyi tanácsúrnak — István vajda fiának és a két fejedelem bátyjának — volt: 287 porta, 24 helységben; ennek mintegy negyedrészét a somlyói uradalom tartozékaként, más Báthoriakkal közösen birtokolta, a többit egymagában, ill. — a Meszesalján, a Rézalján és további 4 helységben, köztük az uradalomközpont Valkón — különféle családokkal osztozva. Uradalmi területe ilyen módon a megye törzsét és egész déli szakaszát magába foglalta, északon is a megyehatárig terjedve ki. Minden harmadik megyei porta az ő kezén volt. Az összeírok a föntieken kívül még egy többé-kevésbé összefüggő birtoktestet regisztráltak domíniumként: Ipp tartozékait, a megye északnyugati szögletét; ez zömében a Szénásy és Kémery család tulajdona volt, de mások is részesültek belőle. 1 17 birtok terjedelme esett 11 és 100 porta közé, 48-é volt ennél kisebb. Tulajdonosaik közt találunk a nagy bárócsaládok tagjai közül (az özvegyeket is beszámítva) 5 további Báthorit (egy távolabb eső ágból), 3 losonci Bánffyt (nem sokkal korábban ez a család volt a megye leggazdagabb birtokosa, a rokonságból most erdélyi tanácsurak emelkedtek ki) és egy Drágfyt (a másutt több száz portával rendelkező Gáspár főispán özvegyét). Korábbi századok nagyúri várbirtokos famíliáiból származtak: Jakchy Mihály, Telegdy Mihály és Wárday Ambrus özvegye (a férj unokaöccse utóbb pohárnokmester). Egy-két nemzedéken belül az erdélyi, illetve magyarországi nagyurak közé emelkedtek az Apaffy és a Károlyi család tagjai, utóbb a Sulyokok is. Helybeli vezető középnemes famíliák voltak: a Bozássy, a Bydeskuthy, a Dancs, a Dobay, az Ilosvay, a Kémery, a Majádi, a Peres, a Ráthonyi és a Szénásy. Krasznában csak két egészen kis egyházi birtokot tartottak számon a 16. század közepén: Nagyfalu plébánosáét és a nagyfalusi pálos kolostorét; összesen 7,5 portájuk volt, a megyei portáknak nem egészen 1%-a. 1 A rovásadó-összeírás szövegének domíniumbeosztása kétségkívül pontatlan; a somlyói és az ippi „pertinenciák" közé kerültek oda nem tartozó helységek is.
