Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Bevezetés

Az adományok dolgában természetszerűen a király döntött, még ha a tanács megtárgyalta is az ügyek egyikét-másikát, s még ha Sárkány Antal egy várvétellel kapcsolatban az „ország" (nyilván a törvény) tilalmára hivatkozott is. Kiemelkedő fontosságú döntések előtt, úgy tudták, császári bátyjával tanácskozott az uralkodó. Nádasdi Tamás, miután 1559 tavaszán nagy akciót indított a felszabadult besztercei uradalom megszerzésére, a következő tudósítást küldte feleségének: „Az Besztercze ha szintén császár magának tartja is, annak akinek adja, nagy pénzt kelletik érte letenni. Nem tudom azért még, ha mienk leszen-e avagy nem. A dolog kettőbe áll; vagy az hogy mindjárást, mihelt királylyal szembe leszök (ha császártul tanúsága lészen) azontúl megjelenti, ha nekünk adja és mennyi pénzen adja; avagy ha császártul még semmi tanúsága nincsen, tehát cseh királynak meg kelletik irnya császárnak és az választót onnájd felől várnunk. Meg írtam Zsennyeinek, hogy a pénzért mindenfele érte legyen."

29 A birtokügyekben hozott döntéseket „relátorok" készítették elő, akik rendszerint a főméltóságok vagy a királyi titkárok közül kerültek ki. Elgondolható, hogy az udvarban nem Nádasdi volt az egyetlen, aki kemény harcot folytatott a zsírosabb falatok elnyeréséért. Bécsben tartózkodó udvarmestere 1551 nyarán a fizetőmester információi alapján ismételten jelzi, milyen jó véleménnyel van most Nádasdiról a király, s hogy most kellene tőle valamit kérni: „vagy várat vagy zálogot vagy egyházi kenyeret valamely atyjafiának vagy valamit ... mert most jól fú a szél úgymond."

30 Az egykoriak úgy tudják, „tízfelé" is kérnek egy-egy megürülő jószágot.

31 Bornemisza szerint „az mohácsi hadban ... erősen kérték azoknak jószágit, az kik a hadban nem jöttek és Íratták az leveleket".

32 Kerecsényi László 1553-i bécsi beszámolójából az tűnik ki, hogy birtokelnyerésre irányuló tárgyalásai az udvarban részint magával az uralkodóval, részint „a kamarások által" folytak.

33 Máskor a nagyurak egymást kérték a maguk udvari érdekében való közbenjárásra (ahogyan Batthyány Benedek Pethő Jánoson keresztül Nádasdit), a familiárisok pedig uruknál sürgették ügyük megtámogatását.

34 Erdély Habsburg kézre kerülésekor a „hűtlenek" birtokainak megszerzésén törték a fejüket (olyanokénak, amelyek a „király fia szolgája" kezén vannak).

35 Ha valamelyikük segítő működése életfontosságúnak bizonyult a többiek számára — ahogyan Török Bálint védelmi készületei az 1529-ben veszélyes helyzetbe jutott Erdélyben —, akkor öten is összefogtak, csakhogy egy hatalmas uradalmat (a diósgyőrit) meg Debrecen városát kieszközöljék számára az uralkodónál.

36 Ha pedig az érdekek szembekerültek, nagy harag lett belőle, ahogyan Csoron neheztelt meg Nádasdira, mert Halicsot nem kaphatta meg.

37 Máskor a nagybirtokos a familiárisa javára eszközölt ki királyi adományt; Serédy, Thury György, Nádasdy élt ezzel a lehetőséggel.

38 29 Károlyi Á.—Szalay J.: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Bp. 1882. (alább: NT csal. lev.) 40. 30 Magyar Országos Levéltár E 185 Archívum familiae Nádasdi (alább: Arch. Nád.) Lev. Sárkány Antal Nádasdi Tamáshoz 1551. júl. 30. 31 Komoróczy Gy.: Nádasdi Tamás és a 16. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 3.) Bp. 1932. (alább: Komoróczy) 5. 32 Schulek T.: Bornemisza Péter 1535—1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron, 1939. (alább: Schulek) 284. 33 Kerecsényi László levelei Nádasdi Tamáshoz 1553—-1562. Közli: Komáromy A. Történelmi Tár, 1906. (alább: Komáromy 1906) 106. 34 Péchy Márton levelei Nádasdi Tamáshoz. Közli: Komáromy A. Történelmi Tár, 1904. (alább: Komáromy 1904/Péchy) 280. — Gersei Petheő János levelei Nádasdy Tamáshoz 1550—1562. Közli: Komáromy A. Történelmi Tár, 1904. (alább: Komáromy 1904/Pethő) 590—592. 35 Somlyai Báthori András levelei Nádasdy Tamáshoz 1549—1559. Közli: Komáromy A. Történelmi Tár, 1905. (alább: Komáromy 1905) 223—224. 36 Török Bálint életéhez. Közli D(eák) F(arkas). Történelmi Tár, 1901. 475. 37 Arch. Nád. Lev. Sárkány Antal Nádasdi Tamáshoz 1550. ápr. 26. 38 Lib. reg. I. 1534. — Takáts S.: Rajzok a török világból. Bp. 1915—1917. ésé. n. (alább: Takáts: Rajzok) IV. 338. — Csongrád megyei bevezető szöveg.