Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Bihar megye 1552
JEGYZETEK i. 2. 3. 4. 6. 9. II. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 20. 21. 22. 24. 25. 27. :s. 29. 30. 31. 32. 34. 36. 40. 41. 43. 44. 45. 46. 47. 49. 51. 69. 70. 71. 74. 75. 76. = Ábriháza puszta Kardótól ÉNy-ra. 77 = Vedresábrány (Ábrahám). 78 Puszta Kismarjától D-re. (Adrián). Puszta Szalárdtól ÉK-re. 79 Puszta Gyérestöl D-re. 80 (Álmos). 82 Alsóderna. 84 Fenes területén. 85 Feketegyörös része. 87 Kövesd része. 88 = Pokola. 90 Pestes része. 91 Puszta Szaiontától ÉK-re. 92 Puszta Berettyóújfalutói ÉNy-ra. Valószínűleg Somogyuzsopa területén feküdt. 93 = Körösszegapáti. 94 = Oláhapáti. 95 (Árkus). (Rikács). 97. Ugray András része korábban Ugray Péteré volt. 98. (Babonya). Puszta Székelytelektől ÉK-re. 99. (Bogomér). 100. = Hajdúbagos. 101. (Boj). 104. = Nagybajom (Bajon). 105. Puszta Szeghalomtól ÉNy-ra, utóbb Békés m.-ben. 106. Pázmány Péter része korábban Litteratus Benedeké volt. Puszta Mikepércstől K-re. 107. (Bránkuta). Izsópallaga és Szurdok körül feküdt. 109. (Brátka). 110. = Barmod puszta (Barmó) Szaiontától DNy-ra. (Bárfalva). 111. = Bottyán. 112. (Bödő). 113. Puszta Atyástói Ny-ra. 18, Béltől K-re és É-ra fekvő helységet számítottak tartozé- 116. kai közé. 117. Ideszámítható a Belényest főként K-ről és D-ről körülölelő s 118. a megyehatárig húzódó uradalom több mint 100 falujának 119. legnagyobb része. 120. (Bélmező). Puszta Csételektől É-ra. 121. (Benke). Puszta Bihartól É-ra. 122. Brost mellett feküdt. 123. Berekböszörmény területén feküdt. (Birtiny). Puszta Böszörménytől K-re. Puszta Váradtól DNy-ra. 124. Tartozékok alatt az összeíró itt a szórt településű Beznye 125. házcsoportjait érti. (Bihor). 129. = Mezőbikács. 130. Puszta Mikepércs mellett. 131. = Bogyoszló. (Boht). 132. = Bokkia. 133. Bokorfalva: Remete körül fekhetett. Váncsaremete = Oláh- 134. remete; Remete része. Lázur = Szohodollázur. Rossia: 135. (Rossa). 136. = Bocs puszta (Bulcshida) Berettyószentmárton határában, 137. ill. a belterület része. 138. Puszta Komáditól K-re. 139. (Torna). Debrecenbe olvadt. 140. = Bozsód puszta Darvastól DK-re. 141. (Bekény). Kornádi és Csökmő közt feküdt. 143. Puszta Zsadánytól Ny-ra. 144. = Berekböszörmény (Beszermény). Buzásd: puszta Kocsubától DNy-ra. Kocsuba = Alsókocsoba (Kocsoba). Puszta Vámospércstöl ÉK-re. Kőalja: (Küalja). = Biharcsanálos. = Hegyközcsatár. Feketebátor mellett feküdt. (Csegéd). Puszta Erdögyaraktól Ny-ra. = Magyarcséke. A Csékét körülvevő hegyvidék 40-ncl több települése. Puszta Vekerdtől É-ra. = Cséfán puszta Füzesgyarmattól Ny-ra, utóbb Békés m.ben. Cseri: puszta Béltől D-re. Meggyes: Tagadómeggyes része. (Csejtelek). A Váradtól Ny-ra eső Ősi puszta területén. Litteratus Imre része korábban a váradi püspöké volt. = Csohaj (Csovej). (Csükmő). = Csömög puszta (Csernek) Hlyétől ÉK-re. Puszta Feketetóttól K-re. Alsódarna körül feküdt. Pethő Benedek része korábban Fekete Jánosé volt. (Gyiószeg). Dobricsony: (Dubricsony), Rékasd = Rikosd. Sonkolyos = Vársonkolyos (Sunkulus). (Dragottyán). Puszta Sarkadtól ÉK-re. Puszta Diószegtől ÉNy-ra. Pethő Benedek része korábban Fekete Jánosé volt. = Magyargyánta. A Váradtól Ny-ra felvő Ősi puszta területén. Körösszakái része. Kólthy Benedek része korábban Nagy Lőrincé volt. (Nagygyarak). = Herpály puszta Berettyóújfalutól É-ra. = Észi puszta Komáditól ÉNy-ra. (Isztár, Sztár). Puszta Debrecentől K-re, utóbb a város része. Puszta Zsadánytól ÉK-re. = Érfancsika (Fancsoka). Korábban Czibak Imre birtoka. Fancsika = Várfancsika (Fancsoka). Körtvélyes: Várfancsika körül feküdt. Vacsoró: (Vakaró); Várfancsika és Serges körül fekhetett. Gavra = Gura; Várfancsika és Serges körül fekhetett. = Farnos. Puszta Konyártól ÉK-re. Korábban a váradi püspök birtoka. = Apáti puszta Apátkeresztúrtól ÉNy-ra. = Biharfélegyháza (Dorogegyháza). Petrássolymossal való azonossága nem kétségtelen. Más föltevés szerint Remetével vagy annak egy részével azonos. = Felsőderna. Felsőfenes: Fenes területén. Füzegy: (Fizegy). Feketegyörös része. Kövesd része. Pestes része. Körösszakái része. Talán Tauc, utóbb Zaránd m.-ben. Utóbb Zaránd m.-ben, közelebbről nem ismert területen. Almaszegbe olvadt. (Fudi). = Tiszafüred, utóbb Heves m.-ben. (Gábrián).
