Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Bihar megye 1552

Új telepítésű jobbágyot Bihar összeírói csupán 17-et jegyeztek föl, 6 nagy-, illetve középbirtokos család jószágán. Több mint fele részüket a váradi káptalan telepítette (10-et, 3 helységben). Az „egyéb" rovaton felsoroltak (106) néhány bíró kivételével szabadosok (Szeben helységben „exemptus" néven).

4 Kettőnél nagyobb számban kizárólag nagy- és középbirtokon éltek (legtöbben a váradi káptalannál, Csáky Demeternél, Telegdy Mihálynál, Pázmány Péternél és Ártándy Kelemennél), kivételképp egy-egy helységben 4-en, 5-en is. A megye városai közül az 1552. évi számbavételnél kettő érdemelte ki — több ezres lakosságszámával is — a civitas címet: Debrecenben 1216, Váradon (a külön városrészekkel együtt) 545,5 portát írtak össze. A lakosságszámot tekintve utánuk következő Biharnak, Kölesérnek, és Szalacsnak 157, 117, illetve 100 portája volt (az utóbbinak még 10 más családfője is), s ezeket követte Biharpüspöki, Belényes, Szalárd, Széplak és Berekböszörmény (73 + 4, 70, 43 + 4, 45,1 és 41 + 3 portával + más egységgel). A többiek — egy részüket csupán a középkori terminológia hívta időnként városoknak — a fentieknél is csekélyebb népességnek adtak szállást (Micske, Székelyhíd, Cséífa, Mihályfalva, Örvend, Körösszeg, Bölcs, Almaszeg). A városnak nem tekintett települések közül ugyanakkor kettőnek a portaszáma is felülmúlta a 100-at: Derecskéé 189, Szováté 129 volt. Az előbbin 1, az utóbbin 9 más egységet is találtak, s igen jelentősnek mutatkozott Diószeg, Nagyléta, Feltót, Keresztes, Piskolt, Szepes, Margittafalva és Püspökladány népességszáma is (egyenként 75-nél több porta áll bennük). Debrecen Török János, a soron következő 6 város a váradi püspök vagy káptalan uradalmaiba tartozott, s néhány jelentéktelen városon kívül a többit is mind az igen módos famíliák bírták. Hasonló a helyzet a legnépesebb bihari faluk tömegénél, amelyek birtokából a középső kategóriabeli urak csupán kivételképp, s akkor is inkább csak társtulajdonosokként részesülhettek. Bihar nagyszámú birtokosa közül igen soknak az eredete, családja korábbi sorsa vagy azért marad homályban, mert az összeírok családnév helyett csak a Litteratus, a Vaivoda megjelölést tüntették föl (9 Litteratust, 8 Vaivodát vettek számba), vagy azért, mert a nemesek nagy számban viseltek országosan elterjedt neveket (7-en Horváthot, 5-en a Nagyot). A birtokosok többségéről (310 közül 158-ról) azonban így is igazolható, hogy hasonló nevü elődeik legkésőbb az előző században honosok voltak a megye földjén (közéjük számítottuk az egyházi szerveket is). A legnagyobb birtokok közül csupán 3-nak volt új gazdája, valamennyien messziről ideszármazott nagyurak: Török Bálint, János apja, 1510-ben jutott Debrecen zálogbirtokához, s ez szállt az ő fogságba esése után fiára. Pethő Benedek tekintélyes helybeli jószágának legnagyobb része (Derecskén) valószínűleg ugyancsak a Török-vagyon részeként jutott őhozzá nagyanyja (enyingi Török Margit) örökségeként; többi faluja korábban más jómódú famíliák kezén volt. A harmadik nagybirtokos, Forgách Zsigmond, felesége (Zólyomi Kata) révén részesült a diószegi uradalomból. A jelentősebb középbirtokosok közül Dalmáciából jött be és a Zápolyai-udvar kegyének köszönhette egy igen népes, korábban Pocsaji-, illetve álmosdi Csire-falu tulajdonjogát Perussith Gáspár. Sziléziai származású szepességi birtokosként Zólyomy leány kezével kapott sok falura kiterjedő Zólyomy-birtokot Varkocs Tamás, és Zemplénből érkezett — volt Hencidai- és Kismarjai-falvak birtokbavételére — Bocskay György. Az ő közelebbi-távolabbi atyafiságába tartoztak és az ő közelében gazdálkodtak hasonló eredetű, de jóval szerényebb jószágaikon Bornemisza Miklós, Horváth János és Litteratus Benedek. A váradi püspök vagy a káptalan egykori telepítésein nem egy helybeli román vajda (István, Márton, Mátyás, Mihály, Péter), akik a telepítők közvetlen leszármazottai is lehettek, esetenként több falura, máskor csak falurészre terjesztették ki uralmukat. Úgy látszik, más — elsősorban román vagy szláv — családok is 4 A bírók: Kakucs: 2, Felsőszakái, Ész, Bályok, Bánlaka, Homrok.