Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Árva megye 1548

meghúzódik. (Az előbbiek mindannyian, az utóbbiak 2 kivétellel hasonlóképp az árvái domíniumban éltek.)

1 Árva egykori mezővárosai és városias települései közül

2 Bobró és Námesztó az összeíróktól mellőzött északnyugati megyefélen feküdt. A többiek a megye alacsony lélekszámú településeihez viszonyítva a népesebbek közé tartoztak, mindannyian az árvái uradalom jószágán (Nagyfalu 16 portával és 23 más egységgel, Trsztyene 10 portával és 13 más egységgel, Tverdossin 12 portával és 17 más egységgel). A községek közül Zseskó (16 porta és 17 más egység), Nizsnavesz (10 porta és 13 más egység), Poruba (9 porta és 12 más egység) voltak a legjelentősebbek, ugyanannak a vártartománynak a területén. A megye birtokos urainak nagyobbik fele (8 közül 5) már a középkorban is rendelkezett árvái javakkal.

3 Maga az árvái váruradalom a korábbi évszázadokban gyakran volt magánbirtokosok kezén is, a Mohácsot megelőző és követő évtizedekben pedig különösen sürün cserélt gazdát. 1545től fogva ismét királyi birtok volt, de 1546-tól 1549-ig zálogban Révay Ferenc nádori helytartónál. 1 A béresek (mercennarii) Alsólehotán (3), Zseskón és Dluhalukán, ill. Dubován, a kapuőrök (portarii) Felsőlehotán (3), Lescsinyen és Alsólehotán kerültek összeírásra. A vlachok településhelyei: Bzinni (4) Nizsnavesz, ill. Krasznahorka (2), Dluhaluka, ill. Dubova (4), Alsólehota. Medzibrogy vlachjait a porták rovatába vették számba. Pásztorok: Zseskó (2), Parnice, Isztebna (2), Nagyfalu (2), Kometna, Poruba (2), Zabraza, Kralyoven, Nagybiszterec, Lescsiny, Alsókubin (2), Trsztyene (2), Tverdossin (2), Felsőlehota. 2 Azok közül ti., amelyek az újabb korban annak számítottak. 3 A 15. századi adatbázis itt — történelmi földrajzi feldolgozás hiányában — fogyatékos.