Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Arad megye 1561

években számos jogutódjuk kezén bomlott részekre. Ilyen módon juthatott, más eredetű javakkal is kiegészülve, Kaczkffyhoz és társaihoz. Bebek György, a gömöri származású nagyúr felesége, Patócsy Zsófia kezével szerezte meg a Patócsyak egyik eléggé népes faluját. Pászthory János az Abránffy (meg az azzal közösen birtokló) famíliák javainak lett tulajdonosa, az összeírást közvetlenül megelőző időben; a horvát földről érkezett gyulai vitéz, Olcharovith pedig egy egykori Bánífy-falué. A 10 portát alig haladta meg a Pest megyei eredetű Kátay János és a Zaránd megyei családból való s ott rovóként szerephez jutott Földváry István földje. Az előbbi a Ravazdy, az utóbbi pedig az Ősy famíliának lett jogutóda néhány faluban. A király csupán visszajutott a maga legjelentősebb megyebeli helységének, Radnának a tulajdonába, hiszen Radna az előző évszázadban Hunyadi Mátyásé, majd Corvin Jánosé és örököseié volt. A 16. század közepének viszonylag gyors birtokoscserélődései során — de már azt megelőzően is — sok család származott Arad megyébe az ország távolabbi részeiről is, de nem hiányoztak a szomszédságból jött (zarándi, bihari, hunyadi, békési) eredetű famíliák sem.