F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

Mire nézve a ministertanács a következőket határozta: a) A külügyminister alkalmas egyének által szétküldendő diplomatikai [!] iratokban tudtára adandja minden nemzetek kormányainak: hogy Magyarország a kebelében létező népfajokkal miként eddig, úgy jövendőben is kész kivétel nélkül is megosztani minden polgári jogokat, következőleg Magyarország területén levő népfajoknak a magyarok általi nyomatása amint legkevésbé sem igaz, úgy soha legtávolabbról sem szándékoltatott, minthogy minden népfajnak teljes szabadsága van illető egyházában, községében, iskoláiban és családi körében, vallását, nyelvét, gyermekei oktatását ápolni, kezelni és biztosítani.

3 Főleg pedig oda irányozandja működését, miszerint: amennyire a szomszéd oláh és szerb kormányok és nemzetek közbenjárására hazánk területén levő szerbek és oláhok kibékítésére szükség volna, annak megszerzését mielőbb kieszközölni törekedjék.

4 b) A bel ügy minister avval bízatott meg, hogy a fentebbi alapokon a szerbek és oláhokkal való kibékülést hathatósan megkísérteni, s ha lehet minél előbb létesíteni is iparkodjék. Sztratimirovitsnak ajánlatát elvileg és alapul elfogadván,

5 neki „salvus conductus"

a mellett a kibékülés főfeltételeinek Magyarország megbízottjaival leendő elintézésre alkalmas hely és szabott idő jelöltessék ki. A szerbek és oláhoknak pedig, ha a kitűzött időre fegyvereiket leteendik és Magyarország önálló függetlenségének eleve hódolandnak, bűnbocsánat biztosíttassék.

6 Mindezek felől a ministerelnök és belügyminister saját belátása szerint készítendő proklamatiók által erre alkalmas időszakban értesítvén az országot, egyúttal indokolja a ministertanács e tárgyra vonatkozó eljárását. c) A hadügyministernek gondja leend, hogy a katonai fenyíték kellő szigorával a bács-bánsági vidékeken viselt háborúnak hasztalan vérontása és pusztításai kitelhetöleg megszüntessenek. Kiadta a ministertanács tollvivője Záborszky Alajos Eredeti tisztázat fényképmásolata. Borsod-Miskolci Múzeum (1849:309. b. ein.) — MOL, 1848/49-i minisztérium levéltára, Szemere Bertalan miniszteri iratai (H 11.) 5. fol. 67—71. — Közli: Tkon III. 781. s köv.; KLÖM XV. 271. sz. 38. [BUDAPEST], 1849. JÚNIUS 8. Az 1849 évi június 2-án és június 8-án tartott

3 ministeri ülések határozatából van szerencsém minister úrnak hivatalosan tudtára adni, hogy a vésztörvényszékek iránt a ministeri tanács következőket határozott: a) A tábor kíséretében létező mozgó vésztörvényszékek

1 tüstént megszüntetendők. b) Az igazságügyministerre bízatott az is, hogy a közvádlók

2 részére szolgáló olynemü utasítás adassék, miszerént azok mielőtt valakit a vésztörvényszékek elébe állítanának, a vádalap és idéztetés okiratait az igazságügyministerhez fölterjeszteni köteleztessenek.

3