F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

hadsereg-parancsnokoknak e részben eddig gyakorlott, csaknem korlátlan, az utólagos jóváhagyás körüli szabad intézkedést is úgyszólván nullificaló hatósága az egy és osztatlan hadseregre nézve gyakran zavart okozónak és más hadosztályoknál az egyenlő vagy magasabb értelemre nézve sérelmesek, a tiszti rang kellő tekintélyére nézve pedig nem kedvezőnek tapasztaltatott. Jövendőben tehát a seregparancsnokok semmi főtiszti előléptetést vagy a katonai érdemjel 3

ik osztályávali kitüntetést addig ki nem hirdettethetnek, míg előterjesztéseikre a hadügyminister helyeslő megerősítését nem veendik. Törzstiszti előléptetések, s a katonai érdemjel 2

lk osztályávali kitüntetések kihirdetésére pedig a Kormányzónak előleges megerősítése is okvetlenül bevárandó. Tábornoki kinevezések, s a katonai érdemjel l

ö osztályávali kitüntetés csak a ministertanács előleges meghallgatása után fogván a kormányzó által megerősíttetni.

4 A hadsereg-parancsnokok mindazonáltal a harcztéren, s egyes rendkívüli vitéz tettek méltó jutalmául tehetnek ugyan főtiszti előléptetéseket, s a katonai érdemrend 3

lk osztályávali kitüntetéseket valamint szinte törzstiszti (de nem tábornoki) előléptetés végetti előterjesztéseiket nyilváníthatják; de erre a rendes katonai kötelességnek mégoly hü teljesítése is soha elegendő alapul nem fog vétetni, hanem csak az, ha valaki magát a kötelesség körén túl rendkívüli vitéz tett, vagy különös süker által kitünteté.

5 Mindezekről a hadsereg-parancsnokok magok alkalmazása végett a hadügyministerium útján, s ha tanácsosnak látszandik maga az összes hadsereg is napiparancs által azon hozzátétellel értesítendő, hogy ámbár a szükséges egység s összhangzás végett a hadi munkálatok irányzata a hadügyministeriumtól fog kiszabatni a stratégiai kivitel körüli dispositiok, s operationalis részletek szabadsága természetesen a hadvezérek hatóságához tartozandik. 2

or A jelen körülményekhez képest a hadsereg minden részeinek oly irányban kell alkalmaztatni, hogy az országnak a kettős ellenségtőli megóvására egymást kölcsönösen segíthessék, s illetőleg concentratiojuk is előkészíttessék. És azért 3

or A felsőmagyarországi hadi munkálatok fő támaszpontjául Komárom tekintendő, úgy, hogy az a legközelebbi hadjáratnál ne csak várőrség, hanem az ellenség bármi nagy haderejének előnyomulását is akadályozható elsánczolt tábor minőségébenjelenjen meg, azért a Komáromvári őrsereg a főtáborból nyomban még vagy 16 000 emberrel nevezetesen Damjanics és Pöltenberg-hadosztályokkal szaporítandó. Ezen Dunai hadseregnek nevezendő hadsereg rendeltetése leszen, a Duna jobb- és balpartja közti közlekedés biztosításán Komárom vára oltalmán kívül a Duna jobbpartján az ország határszélei felé működni, a Dunántúli megyéket, az ellenségtől tisztán tartani száguldó detachementek [különítmény] által azon megyékben az újonczozást és a kormány hatóságát biztosítani. Egyszersmind rendeltetése leszen szükség esetében a Duna balparti hadsereg működéseit is összhangzólag előmozdítani.