F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

szakasz a Ministeri tanács nézetei szerint úgy értelmezendő, hogy faAusztriai ministerium) minden viszonyok Magyarország és az örökös tartományok (között) s minden kölcsönös érintkezés a Magyar és az Ausztriai Ministerium között kirekesztőleg a külügyminister útján s az ő eszközlése mellett tárgyalandók, az egyes Ministeriumoktól jövő dolgokra nézve mindig az illető Ministerium felelős, a külügyminister [(felelőssége csak az eszközlésre nézve) felelőssége csak magára az eszközlésre állhatván fenn. Ily értelemben elfogadja a Minister] tan[ács] külügyminister ő H[ercegsé]gének e részbeni nézeteit. Az útlevelekre nézve megjegyeztetik, miként mind a belügyminister, mind a külügyminister adhatnak ki külföldre szóló útleveleket, alakjok s kiadások módjára nézve a belügyminister érintkezésbe fog lépni a külügyministeriummal. Végre a 20

lk s 21

,k szakasz világosan két álladalmi tanácsosról szólván, ezeknek száma nem szaporíttathatik, — (ellenben) a törvény azonban ki nem zárja a ministeri tanácsosok kinevezését, ha a külügyminister ezeknek elkerülhetetlen szükségét látná. —

d 13 Eredeti fogalmazvány filmmásolata. ÖStA, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Kabinettsarchiv, Kabinettskanzlei, Geheimakten, Karton 44. fol. 84—87. — MOL, Filmtár, X 889. W 2491/3. 8. BUDAPEST, 1848. ÁPRILIS 24. a) [2.] April 24-kén tartott ministeri tanács határozata nyomán az öszves ministerium nevében Eszterházy herczeg külügyministernek megíratott. Hogy a ministerium ismervén az öszves monarchiának jelenlegi kényes állapotát, a külföldön levő katonaság viszonyai iránt, amennyire csak lehet, a fennálló körülmények kímélésével járt el mindaddig, míg a közbátorságot s törvényes rendet más úton is fenntarthatni gondolta. Miután azonban az ország különféle vidékeiről naponkint aggasztóbb körülmények jelentetnek be, például: Vas megyében a zsidók elleni ellenszenv máris dúlásokra adott alkalmat;

1 Szatmár megyében a több évek előtt befejezett összesítések következtében a kisebb birtokosok a nagyobb birtokosok ellen feltámadnak;

2 Békésben a volt jobbágyok a legelő-elkülönözés miatt, mely már hosszabb idő óta a lakosokat forrongásban tartotta, a tulajdon szentségét többé nem tisztelik; Középszolnokban egy eskütt a fellázadt parasztok dühének áldozatul esett;

3 Selmeczen a tót nemzetiségi mozgalmak már azértis veszélyesek, mert egy könnyen félhető kitörés, habár rövid idő alatt elnyomatik is, a kincstári bányákban évtizedek alatt helyre nem pótolható károkat okozhat; sőt Pozsonyban a zsidók üldöztetése már a katonaság alkalmazását 3* 35