F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

Kossuth július 10-i rendelete írta elő a törvényhatóságoknak. KLÖM Xll. 278. sz. A magyar állam a lottónak bezáratásával azt akarta megakadályozni, hogy a magyar pénz e címen idegen állampénztárakhoz kerüljön. Az 1847. november 1. és 1848. április 7. közötti lottójövedelem 214.840 frt volt. (1848. ápr. 20-i adat) Uo. 29. sz. Valószínűleg ezen az ülésen döntötték el, hogy május 1 -tői a hadiadót és hátralékát „az azokra történt utalványozások fedezése után" nem a hadi pénztárakban, hanem a legközelebbi kincstári só- és harmincadi pénztárakban kezeljék. Rendelet a tartományi biztosságoknak és a törvényhatóságoknak, ápr. 26., ül. 28. Pm, Elnöki 1848:104. PM. sz.; Pm, Só- és pénztári, 1848:19. kútfő 320. tétel. Miután e téren még 1849-ben is születtek tervek, a rendeletnek aligha sikerült 1848-ban érvényt szerezni, annál is inkább, mert pénz nemigen folyt be. Erről lásd: F. Kiss 1987, 272—273. 1848. május 1., 3. * A Vörös Antal-féle másolatban ismert — és a KLÖM-ben közölt — május 1-i jegyzőkönyv a fogalmazványok tanúsága szerint május 1-én és május 5-án tárgyalt ügyeket keverten tartalmaz. Május 1-én kétszer is üléseztek a miniszterek. Széchenyi és a fogalmazványok szerint az egyik ülést de. 10 órakor a miniszterelnök vezetésével, a másikat (valószínűleg du.) a nádoréval tartották. A Vörös Antal-féle másolatba mindkét elsejei ülésből kerültek be tárgyalási pontok. 1 Széchenyi és a fogalmazvány szerint május 1-én a nádor elnöklete alatt tartott ülés egyetlen napirendi pontja ez volt. A tárgyalást a délelőtti ülésen elkezdték, lásd ennek a jegyzőkönyv-fogalmazványát: 5. pont, áthúzva. Jellasics proklamációját közli: Pejakovic I. sz.; április 19-i rendeletét Zágráb megye alispánjához közli: Pap I. XXVI. sz. Szeremlei időrendi áttekintést ad a bán eddig tett lépéseiről és ezek következményeiről: I. 79—81. 2 Széchenyitől tudjuk, hogy Batthyány Lajos május 2-án valóban felutazott Bécsbe. A király május 6-án kiadta a kért kéziratot, amelyben a bánt engedelmességre szólítja fel. Közli: Pap I. 38. sz. Vö. a május 9-i ülés 1. pontját! 3 Ebben az időben Szlavóniának a Dráva—Száva közének keleti felét nevezték, a Szerémség kivételével. Szlavóniától nyugatra volt Horvátország; kettőjük közé ékelődött a varasdi határőrvidék. Szlavóniai megyék: Verőce, Pozsega, Szerem. — A fogalmazványok szerint a május 1-i délelőtti ülés 2. napirendi pontja. — A kormány nehéz helyzetét érzékelhetjük Josipovich Antal Szemeréhez írott levele olvasása közben, aki — mint magyarbarát horvát politikus — felháborodik a minisztérium engedékeny magatartása miatt. 1848. jún. 14. Szombathely (ide menekült), Bm, Elnöki, 466. ein. sz. Közli: Deák, 101. sz. 4 Az általunk (3)-aí jelölt ügy a május 3-i ülés 1. napirendi pontja volt. Az ülést Batthyány bécsi távolléte miatt Deák Ferenc elnöklete alatt tartották. Széchenyi 308. — A Torontál megyei zavargásokról lásd: Szeremlei I. 78. ápr. 26.; PH, 46, 49, 59. sz. A szerbek népgyűlésük alkalmával a városi tanácsnokokat üldözőbe vették, ill. megverték, a községi pénztárat kirabolták, gyújtogattak stb. 5 G. Radak szerb főiskolai hallgató, a kikindai megmozdulás szervezője. Vö. Thim 1.66—67. Az általa vezetett tömeg április 24-én (húsvéthétfő) a vitatott jogállapotú földek új kiosztását sürgette; a városházára a magyar zászló helyett szerbet akart kitűzni. Az ennek ellenálló kerületi bíró katonaságot vett igénybe, mire a tömeg kaszát ragadott és elfoglalta a magisztrátus házát. Két hivatalnokot agyonvertek. Három napig folyt az erőszakos cselekmények sora, amíg 29-én a katonaságnak önként megadták magukat. Lásd: Szeremlei 1. 76—77. ápr. 24.; PH 41, 45, 47, 49, 65, 79. sz. — A magyar miniszterek április 26-án már tárgyaltak erről, vö. Széchenyi 304. — Csernovics jelentése ápr. 30-ról: Bm, Közösen kezeli iratok, 1848:751. b. sz. 6 Az általunk (4)-el jelölt pont a május 1-i délelőtti ülés 3. és 4. tárgyalási pontja volt. — A forradalmi idők hatására megnövekedett a névmagyarosítók száma. A Belügyminisztériumban a Közigazgatási osztály intézte ezeknek az ügyeit, a Statisztikai Hivatalt is tájékoztatva. A hírlapok a vegyes rovatokban rendszeresen közölték a minisztériumnak a névváltoztatásokról kiadott közleményeit.