Borsa Iván: A Szent-Iványi család levéltára 1230-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 14. Budapest, 1988)

elő, amikor a név mai alakja nem egyértelmű, vagy ha az eredeti alak megtartása bármely oknál fogva többet mond, mint annak esetleg mesterkélt jelenlegi alakja. A betűrendbe sorolás. A betűrendbe sorolásnál nem lehetett minden esetben követni az erre érvényes szabvány előirásait. a) Feltétlenül szükséges volt, hogy az azonos alakú birtoknevek ne kövessék egymást, hanem minden birtoknevet kövessen az abból képzett családnevet viselő személyek neve, majd a birtok nevéből képzett melléknevek (lásd Szentiván). b) A helynévből képzett családnév esetében előbb a család tagjai jelennek meg betűrendben, s ezt újabb betűrendben követik a helynévhez kapcsolódó fogalmak, gyűjtőnevek, tárgyak. c) Ha a király neve előtt római sorszám van, úgy ez esetben a király neve az azonos nevü személyek élére került, sorszámuk sorrendjében. d) A mutatóban a v és a w, valamint az u meg a dőlt v és w egyenértékűek, az y pedig az i-vel, illetve a jvel lehet azonos értékű a dőlt betűkkel szedett eredeti névalakok esetében. * A névmutatóban levő számok nem lapszámok, hanem a kivonatok sorszámai. A Névmutató készítésében közreműködött Román Éva ny. levéltáros. A Névmutatóban alkalmazott rövidítések: f. fn. hn. k. h. = folyó = földrajzi név = helynév = keltezési hely m. szn. nb. = megye = nemzetségbeli — személynév