Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
ság között, hogy a három köztársaság egységes területet alkosson. Bejelenti, hogy a következő napon érintkezésbe lép rádió útján nemcsak Leninnel, hanem Goluboviccsal is és Vinnyicsenkóval vezetik a tárgyalást. 20 Javasolja, hogy a négy határ menti vármegyét fel kell szabadítani NémetAusztria számára. Pogány József hadügyi népbiztos a külügyi kérdésekkel kapcsolatos hadügyi szempontokra hívja fel a figyelmet. Erdélyi Mór közellátási népbiztos ezzel kapcsolatosan az élelmezés viszonyaira mutat rá. Ki kell jelenteni, hogy szó sem lehet arról, hogy egy gramm árut is adhasson. Felhívja a figyelmet annak megkísérlésére, nem elégednének-e meg az osztrákok azzal, hogy amit Bácskából kihoznak, kivihessék, felének itthagyása mellett. Figyelmeztet arra, hogyha a Kormányzótanács 100 000 főből álló hadsereget akar teremteni, akkor az éhség még fokozottabb lesz. A Tanácsköztársaság a legnagyobb zsírínségben van és még nagyobb húsínségnek néz elébe, ha a négy határ menti vármegyét átengedi. Felhívja továbbá a figyelmet a kompenzációs cikkekre. 2 1 A Kormányzótanács a két előterjesztést tudomásul veszi. 17. Szamuely Tibor helyettes hadügyi népbiztos a székelyek között való agitáció dolgában tesz előterjesztést. Ismerteti a székelyeknek székely komisszáriát us felállítására vonatkozó kívánságát. Kun Béla külügyi népbiztos javasolja, hogy a nemzetközi propaganda osztályban székely osztály állíttassék fel. A Kormányzótanács Szamuely Tibor helyettes hadügyi népbiztos előterjesztését tudomásul veszi, és Kun Béla külügyi népbiztos javaslatára a nemzetközi propaganda ügyosztályban székely osztályt állít fel. í0 Nikolaj Galagan az ún. Nyugat-Ukrán Népköztársaság budapesti követe volt. Vszevolod Golubovics az ukrán eszerek egyik vezetője, 1917. decembertől 1919. májusig a galíciai Ukrán Köztársaság kormányának tagja, majd miniszterelnöke volt. Vladimir Vinnyicsenko ukrán nacionalista író, rövid ideig a nyugat-ukrán kormány elnöke volt. A két ukrán köztársaság a Magyar Tanácsköztársaság közvetítésével szeretett volna számukra előnyös kompromisszumot kötni a szovjet kormánnyal. A Magyarországi Tanácsköztársaság katonai helyzetében döntő fordulatot idézett volna elő a remélt közvetlen összeköttetés a Vörös Hadsereggel, ezért Kun támogatta e tárgyalásokat, amelyek azonban nem jártak sikerrel. 21 A Tanácsköztársaság és Ausztria kereskedelmi kapcsolatáról részletesen lásd Gábor Sándorné 211-233. o.
