Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Varga Jenő pénzügyi népbiztos az útlevél kérdését veti föl. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos felszólalása után Ágoston Péter helyettes külügyi népbiztos rámutat arra, hogy nagyon fontos, hogy a németek és osztrákok és általában a külföldiek eltávozhassanak, mert az élelmezés javul és sok lakás szabadul fel ezáltal. Landler Jenő belügyi népbiztos felszólalása után Garbai Sándor elnök javasolja, hogy az útlevélügyeket egy helyre kell koncentrálni. A Kormányzótanács elhatározza, hogy az útlevélügyeket a Belügyi Népbiztosság intézi, és erre vonatkozóan rendeletet ad ki.

9 11. Varga, Jenő pénzügyi népbiztos határozatot kér arra nézve, hogy megengedhető-e a szeszfőzés. Erdélyi Mór közellátási népbiztos indítványozza, hogy szeszt csak ott lehessen főzni, ahol a Közélelmezési Népbiztosság megbízottja meggyőző- dik arról, hogy sem embernek, sem állatnak már nem alkalmas az az anyag, amelyből szeszt főznek. A Kormányzótanács Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos előterjesztése értelmében határoz és megbízza a pénzügyi népbiztost, hogy távirati úton intézkedjék, hogy az összes szeszgyárakat ellenőrizzék a direktóriumok.

10 12. Varga Jenő pénzügyi népbiztos elvi megállapodást kér az arany és ékszer kérdésére

11 abban a tekintetben, hogy az aranyat átadhassa a külföldnek, ha attól az aranyért hasznos javakat kaphat. Határozat nem hozatott. 9 Az útlevelek kiállításáról a Belügyi, Vasúti és Hajózási Népbiztosság 3. BN sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 17.) intézkedett, majd a vasúton való utazás új rendjéró'l szóló 9. BN sz. rendeletben (Tanácsköztársaság, 1919. június 13.) ismételten foglalkoztak az útlevelek ügyével. Ezt a 15. BN sz. rendelet (Tanácsköztársaság, 1919. július 27.) hatályon kívül helyezte, illetve a kérdést érintó' 14. BN sz. rendelet (Tanácsköztársaság, 1919. július 25.) kiegészítése útján újból rendezte. 10 A Forradalmi Kormányzótanácsnak a szesztilalmat kimondó II. sz. rendelete (Budapesti Közlöny, 1919. március 24.) következtében vált szükségessé a szeszgyárak szigorú ellenó'rzése. 11 Több rendelet szólt az aranytárgyak és ékszerek beszolgáltatásáról (Forradalmi Kormányzótanács XIV. sz. rendelete - Tanácsköztársaság, 1919. március 27.; XVI. KTE sz. rendelete Tanácsköztársaság, 1919. március 30.; LVII. sz. rendelete - Tanácsköztársaság, 1919. április 13.). E rendelkezések, más pénzügyi rendelkezéssel együtt elsősorban a volt uralkodó osztály lehetőségeinek korlátozását, a szocialista pénzügyi politika előkészítését szolgálták.