Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Garbai elnök Wekerle Sándor volt miniszterelnök letartóztatása ügyében tesz előterjesztést. Ládái István igazságügyi népbiztoshelyettes jelenti, hogy Wekerle családjának kérésére már délelőtt elintézte az ügyet.

21 Tudomásul vétetik. 31. Garbai Sándor elnök a Kormányzótanács hozzájárulását kéri, hogy a tanácselnökség hivatalának vezetésével vagy Bíró Dezsőt, vagy Kalmár Jenőt bízhassa meg.

22 A Kormányzótanács az előterjesztéshez hozzájárul. 32. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztoshoz harmadik népbiztosként Guth Antal kinevezését ajánlja. A Kormányzótanács az előterjesztéshez hozzájárul. 35* Lukács György helyettes közoktatásügyi népbiztos rövid előterjesztést tesz a szocializmus állami propagandájáról. Marx, Engels, Szabó Ervin műveinek kiadásáról, előkészítő tanfolyamok felállításáról. Javasolja a tandíjak és vizsgadíjak beszüntetését.

2 3 (Az ülés vége 11.10 órakor.) Pl Arch. 605. f. II/4. ő. e. 1026-1027. L Kivonatos másolat, mely a népbiztosper idején készült Záradékában a következő szöveg olvasható: A kivonatos másolat hiteléül Harda s. k. kiadó. P. H. "A másolat a 33. és a 34. jegyzőkönyvi pontot nem tartalmazza. 51 Wekerle Sándort, az utolsó háborús miniszterelnököt letartóztatták és internálták. Feltehetőleg kedvezmény érdekében jártak el hozzátartozói. 3í

A Tanácsköztársaság elnöki hivatalának vezetésével Kalmár Jenőt, a szabadkai kerületi munkásbiztosító pénztár volt igazgatóját bízták meg. 23

A szocializmus állami propagandájának szervezéséről, a munkásegyetemek, valamint a középfokú iskolák keretében létesítendő előkészítő tanfolyamokról és az ifjúmunkások oktatásáról a Forradalmi Kormányzótanács XVIII. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. március 30.), majd ezen túl, elsősorban a pedagógusok körében kifejtendő propagandáról számos rendelkezés szólt (lásd A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Bp. 1959. 39., 118., 126-127., 201. o.). Marx, Engels és Szabó Ervin műveinek kiadását tervbe vették ugyan, de ez csak kis részben valósult meg (lásd uo. 338-340. o.). Az oktatás ingyenességét az Alkotmány 10. §-a rögzítette, de már korábban, március 28-án a Budapesti Munkás- és Katonatanács rendeletet bocsátott ki az ingyenes oktatásról (Budapest Népbiztossága Hivatalos Közleménye, 1919. április 11.).