Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Kunft Zsigmond közoktatásügyi népbiztos jelenti, hogy a Vallásügyi Népbiztosságba Persián Ádámot azzal a megbízással küldte ki, hogy minden ügy és akta további intézkedésig a helyén maradjon. A Kormányzótanács elhatározza, hogy a Vallásügyi Minisztérium ügyei a továbbiakig a Közoktatásügyi Népbiztosság hatáskörében maradjanak. 18 25. Szántó Béla helyettes hadügyi népbiztos az egyház és az állam szétválasztását követeli. A Kormányzótanács az erre vonatkozó rendeletet elvben elfogadja. 19 • 26. Szántó Béla helyettes hadügyi népbiztos a vallástanításnak az iskolákból való kiküszöbölését javasolja. A Kormányzótanács a javaslatot elvileg elfogadja és kimondja, hogy a kérdés gyakorlati végrehajtása újabb határozatot igényel, 20 18 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak Vallásügyi és külön Közoktatásügyi Minisztériumra való szétválasztását már az 1919. évi V. néptörvény (Országos Törvénytár, 1919. 15. és köv. o.) elrendelte. A Berinkey-kormányban Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter mellett Vass János volt a vallásügyi miniszter, Persián Ádám már a polgári demokratikus forradalom idején a kormány vallásügyi megbízottja volt. 19 Az állam és az egyház szétválasztásáról több rendelkezés szólt. A Közoktatásügyi Népbiztosság április 21-én kelt 13. KN sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 27.) intézkedett az egyházak vagyonának kisajátításáról. A nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéró'l a Forradalmi Kormányzótanács március 29-én kelt XXIV. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 1.) szólt. Ennek végrehajtásáról a Közoktatásügyi Népbiztosság 7. KN sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 13.) intézkedett. Az egyéb kulturális, oktatási célú intézmények szocializálását a Közoktatásügyi Népbiztosság 6. KN sz. alatt (Tanácsköztársaság, 1919. áprüis 9.) rendelte el. E rendelkezések értelmezéséró'l lásd a belügyi népbiztos és a vallásügyi megbízott körrendeletét. (MMTVD 6/A köt. 263-265. o.) Az állam és az egyház szétválasztásáról azonban még a Tanácsköztársaság létének utolsó napjaiban is vita folyt. Lásd a 43. sz. jegyzó'könyv (július 25.) 4. pontját. 20 A hitoktatás megszüntetését a Tanácsköztársaság nem rendelte el, bár a Forradalmi Kormányzótanács egy rendelettervezetében erről is szó volt (Pl Arch. 614. f. 1919-7064.). A helyi tanácsoknak lehetőségük volt e kérdésben is helyileg dönteni. így többek között Budapest tanácsa eltörölte az iskolai hitoktatást.
