Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Több felszólalás után Kun Béla külügyi népbiztos a lakásrekvirálási rendelet tárgyalására halasztó indítványt tesz és kéri a kisajátító rendeletnek három napon belül való előterjesztését. A Kormányzótanács a javaslatot elfogadja. 10. Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos a forradalmi törvényszék sürgős felállítását kéri. Előterjesztésére és indítványára a Kormányzótanács az első ilyen törvényszékbe dr. Rákos Ferencet, Jancsik Ferencet és Pintér Jánost választja meg.

9 11. Varga Jenő pénzügyi népbiztos intézkedéseiről tesz jelentést. Utasítást adott ki, hogy a bankbizalmiak kiutalása nélkül a bankok semmit ki ne fizessenek. Jelentést tesz a Tanácsköztársaság pénzügyi helyzetéről. Hogy a kistőkések és iparosok riadalmukban kistőkéjüket el ne rejtsék, javasolja annak kimondását, hogy az üzemek 15 munkásig ne kommunizáltassanak és a 20 000 koronán aluli vagyon nem vétetik el.

10 Kun Béla külügyi népbiztos a kérdésnek így, rövidesen való eldöntését nem tartja helyesnek. Kéri a javaslatnak Böhm népbiztoshoz való átutalását és azt, hogy a jövőben hasonló indítványokat, javaslatokat, a népbiztosok írásban nyújtsanak be. A Kormányzótanács a javaslatot elfogadja. 9

A Forradalmi Kormányzótanács IV. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. március 28.). Ezt később lényegesen kiegészítette, illetve módosította a Forradalmi Kormányzótanács XCIV. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. május 17.). Rákos Ferenc jogász, 1910-től az MSZDP, majd 1918 novemberétől a KMP tagja. 1919 februárjában tagja lett a párt illegális Központi Bizottságának. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék elnöke, július 11-től 17-ig a Vörös őrség főparancsnoka, később a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. Jancsik Ferenc vasesztergályos, 1901-től tagja az MSZDP-nek. A Vasas Szakszervezet Szervező Bizottságának egyik vezetője. Hadifogolyként került Oroszországba, ahol az OK/b/P tagjaként vett részt a forradalmi mozgalmakban. Hazatérve, 1918 novemberében a KMP egyik alapítója, az első Központi Bizottság tagja. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék elnöke, majd a Vörös Őrség parancsnoka, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. Pintér János vasesztergályos, 1904-től tagja az MSZDP-nek, később beválasztották az országos választmányba. A vasutasmozgalom egyiK irányítója. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék tagja, a MÁV igazgatóság tagja. A Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai biztosa László JenŐ lett, aki diákként került kapcsolatba a munkásmozgalommal, 1907-től az MSZDP jogásza, a baloldali ellenzék aktív tagja. Részt vett a KMP megalapításában, tagja az első Központi Bizottságnak, 1919. február 21-én a párt több vezetőjével együtt letartóztatták. 10 A Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete intézkedett az ipari, bánya- és közlekedési üzemek szocializálásáról (Tanácsköztársaság, 1919. március 27.). Lásd még a 3. sz. jegyzőkönyv (március 25.) 26. pontját. /