Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Lengyel Gyula népbiztos a maga részéről ehhez hozzájárul. A Kormányzótanács a fehérnemű rekvirálására a rendelettervezet kiadásához hozzájárul, egyben kimondja ezzel kapcsolatban, hogy minden lezárt lakást le kell pecsételni, úgy, hogy ennek tulajdonosa csak az illetékes hatóság közbejöttével mehessen be lakásába.

4 4. Bajáki Ferenc népbiztos javasolja, hogy a Kormányzótanács hatalmazza fel a Hadügyi Népbiztosságot arra, hogy akkor, amikor a katonai sorozás céljából összeírást rendel el, azt az összeírást akképpen ejtse meg, hogy az összeíró íveken azok az adatok is szerepeljenek, amelyek az általános munkakényszer szempontjából tekintetbe jönnek. Ez adatokra a rokkantügy és a munkáselosztás szempontjából volna szükség. Javasolja tehát, hogy ezt az összeírást a hadügy 18—65 évig ejtse meg. Szántó Béla hadügyi népbiztos szerint a leghelyesebb volna, ha a hadügy ezt az összeírást 18—45 évig ejti meg. Lengyel Gyula, Varga Jenő és Guth Antal népbiztosok hozzászólása után Rónai Zoltán belügyi népbiztoshelyettes felveti azt a kérdést, hogy joguk van-e egyes munkástanácsoknak munkakényszert elrendelni, míg erre vonatkozólag általános intézkedés nem történik. A Kormányzótanács hozzájárul ahhoz, hogy a Hadügyi Népbiztosság az általános védkötelezettségre vonatkozó (18—45 évig) összeírást elrendelje, az összeíró íveken azonban azok az adatok is beveendők, amelyek az általános munkakényszer szempontjából tekintetbe jönnek. A Kormányzótanács kimondja azt is, hogy az egyes munkástanácsoknak nemcsak joguk van

c munkakényszert elrendelni: míg erre vonatkozólag általános intézkedés nem történik.

5 c

Eredetiben így, helyesen: nincs joguk. 4 Lásd a 36. sz. jegyzőkönyv (július 4.) 5. jegyzetét 5 A védkötelezettségről szóló rendelettervezettel, amely az összeírás alapját képezte, a július 10-i ülésen (38. sz. jegyzőkönyv 3. pont) foglalkoztak.