Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

1919. május 2.

a A Forradalmi Kormányzótanács ülése 1. Garbai Sándor elnök üdvözli a Forradalmi Kormányzótanácsnak csaknem teljes számban megjelent tagjait. Bejelenti, hogy az ülésre a Magyarországi Szocialista Párt titkárságát és az országos szövetségek

1 elnökeit és titkárait meghívta, az ülés tárgyának kiváló fontosságára való tekintettel. A Forradalmi Kormányzótanács Kunfi és Kun elvtársak hozzászólása után az intézkedést tudomásul veszi. Elnök: Átadja a szót a napirend előadójának, Kun Béla elvtársnak. 2. Kun Béla elvtárs bejelenti, hogy katonailag a helyzet a következő: Szolnokot harc nélkül feladta a Vörös Hadsereg. Miskolcra bevonultak a csehek. Katonai erő nincs. A csapatok harci értéke nulla. A főhadiszállás Gödöllőn van. Böhm minden hadmüveietet beszüntetett. A kapott hírek alapján fegyverszüneti ajánlatot tett mind a három ellenséges országnak. A fegyverszüneti ajánlatot elküldte Wilsonnak is, elküldte továbbá az éjszaka folyamán a Bolgár misszió

2 ajánlatára Cuninghame-nek is. Bejelenti, hogy az éjszaka folyamán a Kormányzótanács rögtönzött ülést tartott,

3 melyben az a terv merült fel, hogy a kormány mondjon le ' a

Az eredeti dokumentum bevezető mondatai: „A Forradalmi Kormányzótanács 18. sz. ülése 1919. május 2-án, pénteken délben, délután és éjszaka, Révész Mihály helyett Vincze Sándor jegyezte. Jegyzőkönyv, felvétetett a Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 2-án tartott üléséről." A jegyzőkönyv a jelenlevők felsorolását nem tartalmazza. 1 Értsd szakszervezetek. 2 Feltehetőleg Bolgár Elek követre utal. 3 Az ülésről jegyzőkönyv nem maradt ránk. Lefolyásáról Landler Jenő a következőket írta: „Még ugyanaz éjjel (május 1.) már jelentette a Vörös Hadsereg Főparancsnoksága nevében Böhm a forradalmi politikai bizottságnak, hogy a románok átlépték a Tiszát, Budapest legjobb védővonalát, és így lehetetlen a várost megvédeni. Ajánlotta, hogy parlamentereket küld a románokhoz a rögtön megkötendő fegyverszünet megtárgyalására. Az ajánlat helyeslésre talált. De az ülésen részt vevő kommunisták azt ajánlották, hogy azonnal forduljunk a felfegyverzett proletariátushoz, avval a felhívással, hogy haladéktalanul menjen a frontra a diktatúra megvédésére. A szociáldemokrata főparancsnok, Böhm Vilmos, határozottan visszautasította ezt a »forradalmi romanticizmust«, és az április 19-én történt precedensre hivatkozott, amikor hiába fordultak a proletariátushoz segítségért. Végre az lett a határozat, hogy összehívjuk a budapesti proletárzászlóaljak parancsnokait, és ezen az értekezleten megállapítjuk, hogy milyen a budapesti proletariátus hangulata. De a kommunisták maguk között elhatározták, hogy a szociáldemokraták akarata ellenére még az éjszaka folyamán felhívják a proletariátust az összes üzemekben a diktatúra megvédésére." [Landler Jenő]: A Vörös