Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Kun: És nem olyant, amely a forradalmi osztály háború további előkészítését gátolná. Garbai: És ennek ára? Kun: A nemzetközi propaganda szervezetének beszüntetése, a túszoknak politikai foglyokként való kevesbítése. Mit magyarázzak? Formai változás, számok kisebbítése. Varga: Az előző kérdésekkel kapcsolatban a következő konkrét indítványt teszi és kéri, hogy szavazzanak. László Jenő más pozícióba helyeztessék el. (Helyeslés.) Kun másik kérésében, hogy a párt ügyét és a titkárság ügyét még ma tárgyaljuk, határozni kell. Dovcsák: Még egy javaslata van: egyes felszólaló elvtársak akként fogták fel az ő felszólalását, mintha ő a kétkedő szerepét játszaná, és célzásokat tettek arra, hogy vonja le a konzekvenciát. Javaslom, mondja, ha valakinek bárki ellen van olyan aggodalma, hogy az illető nem szolgálja abban a méretben azt az ügyet, amelyet a proletárdiktatúra alapján kell szolgálni, azt itt mondjuk meg őszintén és bátran. Én a proletárdiktatúra álláspontjára helyezkedem. Én nemesebb formájában akarom ezt a harcot végigfolytatni. Az atrocitások ellen a legszélesebb alapon felveszem a harcot. Amikor én élek ezzel a jogommal, ezt senki se fogja fel úgy, hogy én a kétkedők közé tartozom. Én ezzel a joggal mindig élni fogok, abból kiindulva, hogy nemesebb formában akarom a proletárdiktatúrát. Garbai: Kötelességszerűen jelentem ki, hogy ami itt felmerül, az igenis a kritika anyagát képezi. Minden kormányzótanácsi tagnak joga van (Felkiáltások: Kötelessége!) elmondani a magáét. A fonákságokat mindenki kisebbíteni és megszüntetni akarja. Semmi ok sincs arra, hogy brutalitássá fajuljon a diktatúra. A túszokat olyan elbánásban kell részesíteni, amilyen a politikai foglyokat megilleti. Ha egyik-másik szakszervezettől kíván valaki valamit, a Politikai Bizottságban meg lehet tárgyalni. Kevesbíthetjük ezeknek a számát, és ki is cseréljük. Mégis kéri, hogy Dovcsák tartózkodjék olyan kifejezésektől, hogy a Kormányzótanács szemetektől van körülvéve, mert ez nem indokolt. Nem is tudom, hogy mire értette. A Kormányzótanács tagjaira-e? (Dovcsák: Dehogy, ki van zárva!) Mindnyájan oda munkálkodunk, hogy ezek leszakadjanak a proletárdiktatúráról. Kun: Még hozzá akar szólni a kérdéshez. A szolidaritást és egységet roppant komolyan veszem. Én exponálom magamat a végletekig és elvárom, hogy mindenki exponálja magát. A legjellemzőbb Dovcsák felszólalásában, hogy végighallgattam más részről egy értekezletet [sic!]. Én közbelépek ilyenkor mindig, hogy az a proletárdiktatúrának nem felel meg. Itt nem lehet sem saját szakmai, sem más szakmai érdekeket képviselni. Az eszközeinket mindig a körülmények dirigálják. Amíg nem volt ellenforradalom, nem fogtunk túszokat. Ha kell, vérbe is fojtjuk az ellenforradalmat. Erdélyi: A vitát sajnosnak [sic!] tartja. Az ellen tiltakozik, hogy aki mérsékeltebb álláspontot foglal el, azt ellenforradalmárnak, petyhüdtnek mondják. Ne akarjon senki magának szabadalmat vindikálni, hogy ő egyedüli protektora a Tanácsköztársaságnak. A Balogh Elemér esetét hozza