Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Kun: (A forradalom helyzetéről.) Itt van Hajdú

5 Pécsről, olyan hírt hoz, hogyha csak félig igaz, akkor már nagyszerű. Ö nem kér katonaságot, hanem csak fegyvert. 30-áig készen van a dezorganizáció a szerbek között. Sürgősen meg kell kezdeni a felkelést. 30-án éjjel kezdődjék meg a vasutassztrájk.

6 A Bánátból Róth Ottó a legaljasabban támad bennünket hátba, a franciákkal paktál, jobban bíznak benne, mint a saját hadseregükben. Aradról sürgönyt fogtunk el, hogy nem azonosítja magát a bolseviki gazságokkal. Kalocsánál. . .

c kezdődik a tömegsztrájk. A csehek között is van dezorganizáció, már ők is olaszokat vegyítenek.

7 A szervezett munkások dolgában üldözési mániákusok vannak. Mindenhová szervezett munkásokat küldünk. (Dovcsák: Én azokra gondolok, akik az önök háta mögött támadják a szervezeteket!) A gyári munkásoknak is vannak kifogásaik a szakszervezeti emberek ellen. A helyzet az, hogy a pártklubban defetista hangulatokat teremtenek Buchinger körül. Sokan nem helyezkedtek őszintén a proletárdiktatúra álláspontjára. A nemzetközi forradalmi helyzetről azt mondja [Kun], csak rövid időt kell kihúznunk, amíg a nemzetközi forradalom segít nekünk. Linder ma érkezett meg NyugatGalíciából.. Azok hajlandók a románokat hátba támadni.

8 Aki nem helyezkedik a diktatúra álláspontjára, mondja meg őszintén, hogy nem akarja a szervezett munkásságot háttérbe szorítani [sic!]. Ez a hangulat, amely a defetizmust teremti, bűnös dolog a diktatúrával szemben. Varga: Azt a konkrét indítványt teszem: neki emberekre van szüksége [sic!]. Itt rögtön adják elő azt a listát, aki holnap reggel Böhmmel együtt megy ki. (Helyeslés.) Szeretné látni, ki az, aki azt fogja mondani, hogy nem megy. A másik az, amit Kun mondott: tényleg ülnek a klubban elvtársak, akiknek lóg az orruk, gyávák és vénasszonyok. Sok szakszervezeti emberre mondják, hogy mi el fogunk repülni, de ők ott maradnak. Dovcsák: Sokkal komolyabb a helyzet mint mondják. Úgy látja, hogy az egész kül- és belpolitikánkat sejtésekre alapítottuk. A tömegekben nincs meg a hangulat, hogy a háborút folytassuk. A külső jelenségekre nem c

Eredetiben így. 5 Hajdú Gyula ügyvéd, 1907-ben lépett be az MSZDP-be, a pécsi szervezet egyik vezetője, a polgári demokratikus forradalom idején a pécsi Nemzeti Tanács titkára, a Tanácsköztársaság idején Baranya megye kormányzótanácsi biztosa, a 44. dandár politikai megbízottja, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. 6 A déli demarkációs vonal eseményeiről és a szerb-horvát munkások és katonák körében kibontakozott mozgalmakról lásd Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról. Pécs, 1957. 283., 286-287., 334. o. 7 A csehszlovák hadseregen belül a Magyarországi Tanácsköztársaság iránt megnyilvánult rokonszenvről és mozgalmakról lásd: Dokumentumok a Szlovák Tanácsköztársaságról 1919. Bp. 1970. 58-60. o. 8 Linder Béla vezérkari tiszt, a Károlyi-kormány hadügyminisztere volt. A Tanácsköztársaság idején különböző diplomáciai feladatokat végzett. A Tanácsköztársaság megdöntése után Pécs polgármestere, a helyi szocialista párt tagja, a „Pécs-Baranyai Köztársaság" egyik vezetője volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság és Nyugat-Galícia közötti kapcsolatokról lásd a 4/a sz. jegyzőkönyv (március 27.) 20. jegyzetét.