Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Garbai Sándor elnök hozzá intézett bejelentés kapcsán kérdi, hogy a forradalmi törvényszékek halálos ítéletek esetében a kegyelmezési jog gyakorlása történhetik-e, és ha igen. hogyan? [sic!] Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos rámutat arra, hogy a forradalmi törvényszékek működése ellen panasz alig merült fel, ahol halálos ítéletek voltak, ott vagy ellenforradalmi üzelmek, vagy veszedelmes rablások tették ezeket szükségessé. Ellenben felmerült annak szükségessége, hogy meg kell szüntetni az apróbb forradalmi törvényszékeket. Az Igazságügyi Népbiztosság az egész igazságügyi szervezetről tervezetet készít elő; a tervezet fogja megszüntetni az apróbb forradalmi törvényszékeket, és ez fogja szabályozni a kegyelmezési jognak a kérdését is.

5 Tudomásul szolgál. 5. Garbai Sándor elnök rámutat arra, hogy ezzel kapcsolatban a letartóztatások dolgát is szabályozni kell. Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos ismerteti a Kormányzótanácsnak erre vonatkozóan hozott határozatát; véleménye szerint a vádbiztos kezéből nem lehet kivenni a letartóztatás jogát. Garbai Sándor elnök, Landler Jenő belügyi népbiztos felszólalása után, Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos kijelenti, az Igazságügyi Népbiztosság azt a rendeletet, amelyben a Kormányzótanács múltkor megállapodott, nyilvánosságra hozza.

6 6. Böhm Vilmos hadügyi népbiztos jelentést tesz a hadügyi helyzetről és bécsi tapasztalatairól.

7 Kun Béla külügyi népbiztos ezzel kapcsolatban a külpolitikai helyzetről tesz jelentést. Úgy látja, hogy az antant nem akar támadni, de szervezi az ellenforradalmat velünk szemben. Ennek következménye az lehetne, s

Az igazságügyi szervezetről, a bírói eljárásról készített tervezetet az igazságügyi népbiztos 1919 júniusában a Tanácsok Országos Gyűlése elé terjesztette, de nem tárgyalták. Július végén kormányzótanácsi rendelettervezetté dolgozták át, kiadására már nem került sor. A tervezetet közli: MMTVD 6/B köt. 77-85. o., a kérdésről részletesebben lásd Sarlós Béla: A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása. Bp. 1969. 393-436. o. A kegyelmezési jog kérdése a Forradalmi Kormányzótanács ülésein többször előtérbe került, végül a július 10-i ülésen (38. sz. jegyzőkönyv 1. pont) a Szövetséges Központi Intéző Bizottság hatáskörébe utalták. 6 Lásd a 16. sz. jegyzőkönyv (április 17.) 3. pontját és 3. jegyzetét 'Lásd a 13/a sz. jegyzőkönyv (április 12.) 8. pontját és 9. jegyzetét.