Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
össze. A tegnapi és a tegnapelőtti Népszavában összehívták a XIII., XIV. és a XV. választókerületeket. 18 (Böhm: Minjárt intézkedem, hogy ilyen többé elő ne forduljon.) Az egyesülést teljesen keresztül kell vinni! Ami a szakszervezeti kérdést illeti: a szakszervezetek eddig defenzív szerepet vittek, most következett volna az agresszív, a támadó szerepük. De most már ezt a szerepet be sem tölthetik. Az első fázisból rögtön a harmadik fázisba jutottak, anélkül, hogy a második fázisban lettek volna. Érthető, hogy a szakszervezeti vezetők egy lelki válságon mennek keresztül. Nekünk most az a kötelességünk, hogy áthidaljuk az első és a harmadik állomás között levő űrt, most az a föladatunk, hogy a szakszervezeti embereket neveljük. A szakszervezeti vezetőket több értekezletre kell összehívni: tartsunk nekik előadásokat, nem egyet, hanem egymásután többet is. Hívjuk össze a szakszervezeteket a jövő hét szerdájára, 3 órára, és beszélünk nekik a jövő föladatairól. (7.43 óra.) Rónai: Tagadhatatlan, hogy nagy idegesség van bennünk az ellenforradalommal szemben. Ami az elvizesítést illeti: a polgári lapok kérdése egyszerű, hiszen polgári lapok már nincsenek; a házkérdést illetően is a legteljesebb egység van. A harmadik kérdés az, hogy mi lesz a munkájától megfosztott burzsoáziával. Ez mindegyik népbiztosnak a saját ügye, az, hogy éhező embereket sajnál-e vagy nem sajnál; abban mindannyian egyek vagyunk, hogy ennek meg kellett történnie. (Kun: De nem szabad ezt a kérdést előtérbe nyomni.) Munkaalkalmat kell teremteni. Hiszen Lenin is beszélt arról, hogy kimondjuk a munkakényszert, 19 de nem tudunk munkaalkalmat adni. Csak egy fontos kérdés van, ahol talán elvi engedményt kellett tenni és talán tettünk is a formulázásban - a földkérdés ez. 2 0 Itt részben taktikai kérdésekről van szó, részben pedig arról sincs szó. Varga: Ismét meg kell sürgetnem azt a közös klubhelyiséget. 21 (Garbai: Amely már vasárnap megnyílik.) Ha ott együtt lesznek a volt kommunisták a volt szociáldemokratákkal, az egyesülés teljesen megtörténik. A szakszervezeti vezetőket be akarom vonni az anyagdiszponáló tanácsokba, ahol helyesen föl fogjuk használni őket. 18 A Népszava 1919. április 10-i és 12-i számában, a pártügyek rovatban jelent meg közlemény a volt XIII., XIV., XV., XVI. és a zuglói volt szociáldemokrata választókerületi pártszervezetek végrehajtó bizottságainak összehívásáról. A választókerületi pártszervezetek jegyzékét lásd: Budapest története. V. Bp. 1980. 111. o. 1 'Lenin a munkához való jog kérdését többek között az Állam és forradalom c. munkájában, a kommunista társadalom elsó' fázisa c. alfejezetében fejti ki. A mű 1918-1919-ben, Rudas László fordításában, több ízben is megjelent a KMP, majd a Magyarországi Szocialista Párt kiadásában. (Lenin összes művei 33. 2. kiad. Bp. 1965. 83-96. o.) í0 Az elvi engedményt a földkérdésben az általános szocializálással szemben a magántulajdon bizonyos mértékű meghagyása jelentette. Lásd a 7/a sz. jegyzóTcönyv (április 2.) 5. pontját és 4. jegyzetét, valamint a 9/a sz. jegyzőkönyv (április 6.) 11. pontját és 8. jegyzetét. 31 A pártklub (pártkör) április 14-én az Andrássy út - ma Népköztársaság útja - 4. sz. alatt nyílt meg.
