Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Kun Béla külügyi népbiztos hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti hivatalnokokat fel kell használni, de nem azokat, akik nem állanak a diktatúra álláspontján, nehogy nemcsak a diktatúra elvéresítése mellett kabinetkérdést kell csinálni abból, hogy ne álljunk a diktatúra elvizesítése alapján.

6 Landler Jenő belügyi és Böhm Vilmos hadügyi népbiztos felszólalása után Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos az orvoslást abban látja, hogy szakszervezeti embereknek dolgozniuk kell a pártszervezetekben és a munkástanácsokban. A főváros élére három fizetett kemény öklű embert kell állítani. Szántó Béla hadügyi népbiztos rámutat annak szükségére, hogy a két volt párt egyesülését teljesen keresztül kell vinni. Rónai Zoltán igazságügyi, Varga Jenő szocializáló és Lukács György helyettes közoktatásügyi népbiztos felszólalása után Kun Béla külügyi népbiztos azt javasolja, hogy őt,

h Böhm Vilmos és Szántó Béla hadügyi népbiztost küldje ki a Kormányzótanács a szakszervezeti titkárok értekezletére, hogy ott a szakszervezetek kérdéséről előadást tartson. A Kormányzótanács a javaslathoz hozzájárul és a szakszervezeti emberek értekezletére Kun Béla külügyi, Böhm Vilmos hadügyi és Szántó Béla helyettes hadügyi népbiztosokat küldi ki.

15 16. A főváros ügyeinek vezetésére a Kormányzótanács Ágoston Péter, Bokányi Dezső és Biermann István elvtársakat küldi ki.

16 ^Eredetiben így, helyesen lásd a gyorsírói (13/b) jegyzó'könyvben. h

Ez után, zárójelben: „Kunt". 1 s A budapesti szakszervezetek elnökeinek és titkárainak értekezletére április 18-án került sor, melyen Böhm Vilmos és Szántó Béla tartott előadást a szakszervezetek szerepéről. 16 A fővárosi munkástanács öttagú elnökségének a felsoroltakon kívül tagja lett Barna Jenő és Bogár Ignác is. Formálisan Ágoston Péter volt az elnökség vezetője, miként Bokányi Dezső, úgy ő is - népbiztosi elfoglaltsága miatt - alig tudott foglalkozni a főváros ügyeivel. A vezetés szinte teljesen Biermann Istvánra maradt. Biermann István banktisztviselő volt, 1912-től vett részt a munkásmozgalomban. A KMP Vil. kerületi szervezetének egyik alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején a pénzintézetek ellenőrzésére kapott megbízást, a VII. kerületi munkástanács elnökévé választották, majd a Budapesti Központi Munkástanács 80-as bizottságának tagja lett. Beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba. Barna Jenő vasesztergályos, a Vas- és Fémmunkások Szövetségének elnökségi tagja. A Tanácsköztársaság idején a VI. kerületi munkástanács tagja, beválasztották a Budapesti Központi Munkástanács 80-as bizottságába, majd a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba is. Bogár Ignác nyomdász 1894-től vett részt a munkásmozgalomban, 1912-től a Nyomdász Szakszervezet egyik vezetője. 1919 februárjától jelentős szerepet játszott a két munkáspárt egyesü-