Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

a szakszervezetek bevonásával történik. Megfelelő megvizsgálás mellett a szovjet összeültéig ideiglenes megállapodás jött létre a munkabérrendezésre nézve is. A rendezés a vas- és fémmunkások kollektív szerződésén alapul, de gondoskodni kell arról is, hogy a szocializált üzemekben termelt áruk áralakulása hogyan történik. Rámutat arra, hogy a szociális termelés reszortjába bele kell kapcsolni a lakásépítés és útépítés ügyét is. A központokat meg kell tartani, de át kell szervezni. Felhívja a figyelmet a központi anyagdiszponáló szervre, amelynek a tervezetét ugyancsak szétosztotta a népbiztosok között. Elő kell készíteni a munkásokat arra, hogy munkabérrendezés és munkabéremelés lesz, de elkerülhetetlen, hogy bizonyos áremelkedések is legyenek. Előterjeszt három javaslatot: l.a központok és háborús gazdasági szervek átszervezéséről, illetve újak létesítéséről, 2. az ipari szervezés egységes irányítására anyagnyilvántartó és osztó központ létesítéséről, 3. a munkabérek ideiglenes rendezéséről.

14 Kelen József szocializáló népbiztos felszólalása után Kun Béla külügyi népbiztos Varga Jenő előterjesztését a centralizálásra vonatkozóan nagyon helyesnek tartja, felhívja a figyelmet a népgazdasági legfőbb tanács megteremtése szükségességére,

15 amelyre nézve alapul lehet venni Hamburger Jenő földmívelésűgyi népbiztos nagy általánosságban helyes sémáját, de a legfontosabb szempont az, hogy mindent a legnagyobb nyilvánosság előtt, a tömegek előtt kell csinálni. A rendelkezésre vonatkozólag azonban hangsúlyozni kell az ideiglenességet. A munkabér kérdését minél kevesebb kategóriával kell megoldani. Varga Jenő szocializáló népbiztos és Garbai Sándor elnök felszólalása után Haubrich József hadügyi népbiztos a munkabérrendezésnek a dolgát nagyon kényes kérdésnek tartja, és ezért javasolja, hogy a tervezetet ne fogadja el a Kormányzótanács, hanem keressen más megoldást; a segédmunkások között és az ipari munkások között nem szabad nagy eltéréseknek lenni, az ifjúmunkások helyzetén is javítani kell. Hevesi Gyula szocializáló népbiztos felszólalása után Rákosi Mátyás szocializáló népbiztos helytelennek tartja, hogy a nagykereskedések szocializálására vonatkozó rendelet

16 kiadatott anélkül, hogy ő tudott volna róla. Véleménye szerint a Szocializáló Népbiztosság nagyon laza összetételű. / kinevezett termelési biztosok vették át. A helyi és kerületi ipari termelési tanácsok megalakításáról a Szociális Termelés Népbiztosságának 46. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 22.) intézkedett. 14

A javaslat 1. és 2. pontjára nézve lásd az 5. sz. jegyzóTcönyv (március 28.) 8. jegyzetét. A munkabérek ideiglenes rendezéséről a Forradalmi Kormányzótanács LXIV. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 19.) intézkedett. 15 Lásd az 5. sz. jegyzóTcönyv (március 28.) 11. jegyzetét. 16 A nagykereskedelem szocializálásáról a Forradalmi Kormányzótanács XXXI. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 3.) intézkedett.