Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Bevezetés
Már a Kormányzótanács március 27-i ülésén felmerült, hogy a Szocializálás^ a Pénzügyi és a Földmívelésügyi Népbiztosság hetenként tartson tanácskozásokat, s ott beszéljék meg a gazdasági intézkedések részleteit. Határozatot nem hoztak, így a kérdés az április 8-i és az április 11-i ülésen ismételten felvetődött, ez utóbbi alkalommal már olyan formában, hogy külön politikai és külön gazdasági bizottságot kell létrehozni, s meg kell határozni azon ügyek körét, amelyek a plénum elé tartoznak. Végül is az április 12-i ülésen született döntés. E szerint a Politikai Bizottságnak Landler Jenő, Kun Béla, Böhm Vilmos (április 22-ig), Kuníl Zsigmond (április 22-től), Fiedler Rezső lett a tagja, továbbá Garbai Sándor elnök. 15 A Gazdasági Bizottságnak Hamburger Jenő, Lengyel Gyula, Erdélyi Mór, Bokányi Dezső, Szántó Béla, Varga Jenő lett a tagja, valamint Garbai Sándor elnök. A Politikai Bizottság feladata — mint Kun Béla az említett ülésen megfogalmazta — a „diktatúra kezelési módjának megállapítása, ez a politikai kérdés; minden egyéb, a szociális kiépítés a Gazdasági Bizottsághoz tartozik". Április 15-én tartotta első ülését a Gazdasági Bizottság, április 17-én a Politikai Bizottság. A Gazdasági Bizottságnak hat (lásd a 15., 18., 22., 24., 25. és 27. dokumentumot), a Politikai Bizottságnak két jegyzőkönyve (lásd a 16. és 20. dokumentumot) maradt fenn. A Forradalmi Kormányzótanács továbbra is tartott teljes üléseket, amelyeken a bizottságok tájékoztatást adtak munkájukról, de más kérdésekkel is foglalkoztak. Az üléseknek ez a rendszere a Népgazdasági Tanács létrehozásával szűnt meg. A Gazdasági Bizottság feladatkörét lényegében a Népgazdasági Tanács vette át, ennek következtében a külön politikai bizottsági ülések tartása feleslegessé vált, így ismét csak teljes üléseket tartottak. A Kormányzótanács az eddigiekben említetteken kívül, egyes speciálisan meghatározott feladatok ellátására is kiküldött saját kebeléből bizottságokat, így a tanácsválasztások előkészítésére március 22-én öttagú bizottságot választott. Ennek tagja lett Kun Béla, Rónai Zoltán, Ágoston Péter, Szamuely Tibor és Ládái István. Ugyanez a bizottság kapta feladatul a Kormányzótanács március 28-i ülésén, hogy a lefolytatott vita alapján az Ideiglenes Alkotmány szövegezését végezze el. A választási rendelet megtárgyalása alkalmával, az április 1-i ülésen Landler Jenőből, Kun Bélából és Rónai Zoltánból álló újabb bizottságot küldtek ki a választási eljárás módozatainak megbeszélésére. A megtartott választások lebonyolítása során Budapest VIII. kerületében előfordult rendellenességek kivizsgálására az április 7-i ülés Landler Jenő, Szamuely Tibor és Szántó Béla részvételével küldött ki bizottságot. Még a március 28-i ülésen a munkások betegség- és balesetbiztosításának kiépítését célzó rendelet előkészítésével és kibocsátásával bízták meg 1 S A Politikai Bizottságot és az öttagú direktóriumot az irodalomban is gyakran azonosítják. Ennek ellentmond azonban a két testület személyi összetétele, továbbá a bizottságok létrehozásáról folytatott vita, s az április 12-i ülésén hozott döntés.
