Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos szerint a Földmívelésügyi Népbiztossággal kell érintkezésbe lépni, hogy állapíttassék meg gyorsan egyes vidékenként az a maximum, amelyen alul birtokot nem lehet kisajátítani. 8 Garbai Sándor elnök a kérdést a Földmívelésügyi Népbiztosság figyelmébe ajánlja, azután az ülést bezárja. (Az ülés vége: éjjel 1.12 órakor.) Révész Mihály jegyzőkönyvvezető Szerkesztett jegyzőkönyv géppel írott másodpéldánya. Borítólapjának jobb felső sarkában Révész Mihály kézírásával „RM példánya" megjegyzés olvasható. A jegyzőkönyv mellett található a gyorsírói jegyzőkönyv feloldása (ezt 9/b sz. jegyzőkönyvként közöljük), valamint a szerkesztett jegyzőkönyv sztenogramja, Révész Miháy kézjegyével ellátva. 9/b 1919. április 6. a A Forradalmi Kormányzótanács ülése 1. Garbai: A mai ülést azért hívtuk egybe, hogy a már egészen tűrhetetlenné váló lakásügyben állást foglaljunk. A lakáshivatal volt elnökét idehívatta, kéri, hogy hallgassa meg a Kormányzótanács az ő előterjesztését. N Geiger b tervezetet is csinált a lakásügyekről. Szükséges, hogy ebben a kérdésben végleges álláspontot foglaljunk el. Most már nem is a lakáshivatal intézi ezeket a dolgokat, hanem önkényes vállalkozók — rendet kell teremteni. Böhm: Nem volna kifogása elvileg, hogy őt meghallgassuk. Ismerjük azonban a lakáshivatalban levő veszekedést, ami az ügynek rovására van és miután nem ismer el más megoldást, mint teljes szakítást a múlttal — múlt alatt érti Geigert és Somlót —, az egész megoldást új alapra kell fektetni. Ne legyen új veszekedésnek az alapja az, hogy meghallgattuk Geigert, de nem hallgattuk meg Somlót. Bokányi: Hozzájárul ehhez. Geiger máig sem ismeri a mi szocialista felfogásunkat, legfeljebb a bürokráciát ismeri el. 8 A földbirtok szocializálásáról szóló (XXXVIII. sz.) rendelet 3. §-a szerint azt, hogy „mely birtoktestek minősítendők kis- vagy középbirtokoknak, azt a helyi viszonyok figyelembevételével mindenkor a Földmívelésügyi Népbiztosság határozza meg". A gyakorlatban azonban a határt a tanácsok szabták meg, helyileg nagyon eltérő módon. (Hajdú Tibor 377. o.; továbbá Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája. Bp. 1966.) a A keltezés után a következő megjegyzés olvasható: „Vasárnap este 8 órára rendezett kormányzótanácsi ülés. Kezdete 10 órakor." b A gyorsírói jegyzőkönyvben Gungel neve következetesen elírva így szerepel, illetve G. rövidítéssel.
