Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

A Tanácsok Országos Gyűlését különböző belső és külső okok miatt csak június 14. és 23. között tartották meg. Hatodik napirendi pontjaként szerepelt a Tanácsköztársaság Alkotmányának megvitatása, s ennek keretében a Forradalmi Kormányzótanács helyének, szerepének meghatározása. E napirendi pont tárgyalására június 22-én és 23-án került sor. Az Alkotmány a legfőbb hatalmat a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésére ruházta.

8 Kimondta, hogy hatáskörébe tartozik a legfontosabb államügyek eldöntése, különösen az Alkotmány megállapítása és megváltoztatása; az országhatár kérdése; a hadüzenet és a békekötés; a nemzetközi szerződések, államkölcsönök; a kül- és belpolitika legfőbb irányítása; az ország közigazgatási beosztása; a tanácsok hatáskörének megállapítása; a gazdasági élet általános irányítása;, a pénz-, mérték- és súlyrendszer megállapítása; a költségvetés; közterhek megállapítása; a véderő szervezete; a honossági ügy szabályozása; a törvényhozás; a közművelődés legfőbb irányítása; a bíráskodás szervezetének megállapítása; az amnesztia ügye. Az Alkotmány kimondta továbbá, hogy a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése saját kebeléből legfeljebb 150 tagból álló Szövetséges Központi Intéző Bizottságot választ, amelyben az országban lakó minden nemzet számarányának megfelelően rendelkezik képviselettel. Az államhatalmi feladatok másik csoportját, sőt az államigazgatási ügyek egy részét is az Intéző Bizottság vette át. Mint az Alkotmány 20. §-a rögzítette: „A Szövetséges Központi Intéző Bizottság a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének együtt nem létében intézője az ország ügyeinek, a legfőbb törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolja." Ennek megfelelően közvetlenül belekapcsolódott munka- és ellenőrző bizottságok útján az egyes népbiztosságok tevékenységébe, továbbá ellátta a helyi tanácsok központi irányítását. így mindazon ügyek közül, amelyekben eddig a Forradalmi Kormányzótanács szinte kizárólagossággal határozott, egy sor feladatot legfelsőbb szintű eldöntésre a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak a hatáskörébe utalt az Alkotmány. Ez nem jelentette azonban azt, hogy a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése és a Szövetséges Központi Intéző Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése ne tartozott volna a Forradalmi Kormányzótanács feladatai közé. A fentebb felsorolt kérdések továbbra is szerepeltek napirendjén. Magáról a Forradalmi Kormányzótanácsról az Alkotmány a következőket mondta ki: 8 Az Alkotmány egyrészt abból indult ki, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság részét fogja képezni a dolgozók nemzetközi tanácsköztársaságának, ugyanakkor lehetó'séget kínált arra, hogy a volt nemzetiségek a Tanácsköztársasággal szövetséges külön tanácsköztársaságokat alkossanak. Ezért Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságként határozta meg az állam nevét és a legmagasabb államhatalmi szervek nevébe is felvette a szövetséges elnevezést Lásd az Alkotmány 3. és 88. §-át (Tanácsköztársaság, 1919. június 28., közli: MMTVD 6/B köt 214222. o.)