Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

A Tanácsok Országos Gyűlését különböző belső és külső okok miatt csak június 14. és 23. között tartották meg. Hatodik napirendi pontjaként szerepelt a Tanácsköztársaság Alkotmányának megvitatása, s ennek kereté­ben a Forradalmi Kormányzótanács helyének, szerepének meghatározása. E napirendi pont tárgyalására június 22-én és 23-án került sor. Az Alkotmány a legfőbb hatalmat a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésére ruházta. 8 Kimondta, hogy hatáskörébe tartozik a legfontosabb államügyek eldöntése, különösen az Alkotmány megállapítása és megváltoz­tatása; az országhatár kérdése; a hadüzenet és a békekötés; a nemzetközi szerződések, államkölcsönök; a kül- és belpolitika legfőbb irányítása; az ország közigazgatási beosztása; a tanácsok hatáskörének megállapítása; a gazdasági élet általános irányítása;, a pénz-, mérték- és súlyrendszer megálla­pítása; a költségvetés; közterhek megállapítása; a véderő szervezete; a ho­nossági ügy szabályozása; a törvényhozás; a közművelődés legfőbb irányítá­sa; a bíráskodás szervezetének megállapítása; az amnesztia ügye. Az Alkotmány kimondta továbbá, hogy a Szövetséges Tanácsok Or­szágos Gyűlése saját kebeléből legfeljebb 150 tagból álló Szövetséges Köz­ponti Intéző Bizottságot választ, amelyben az országban lakó minden nem­zet számarányának megfelelően rendelkezik képviselettel. Az államhatalmi feladatok másik csoportját, sőt az államigazgatási ügyek egy részét is az Intéző Bizottság vette át. Mint az Alkotmány 20. §-a rögzítette: „A Szövetséges Központi Intéző Bizottság a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének együtt nem létében intézője az ország ügyei­nek, a legfőbb törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolja." Ennek megfelelően közvetlenül belekapcsolódott munka- és ellenőrző bizottságok útján az egyes népbiztosságok tevékenységébe, továbbá ellátta a helyi tanácsok központi irányítását. így mindazon ügyek közül, amelyekben eddig a Forradalmi Kormány­zótanács szinte kizárólagossággal határozott, egy sor feladatot legfelsőbb szintű eldöntésre a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak a hatáskörébe utalt az Alkot­mány. Ez nem jelentette azonban azt, hogy a Szövetséges Tanácsok Orszá­gos Gyűlése és a Szövetséges Központi Intéző Bizottság hatáskörébe tar­tozó ügyek előkészítése ne tartozott volna a Forradalmi Kormányzótanács feladatai közé. A fentebb felsorolt kérdések továbbra is szerepeltek napi­rendjén. Magáról a Forradalmi Kormányzótanácsról az Alkotmány a követke­zőket mondta ki: 8 Az Alkotmány egyrészt abból indult ki, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság részét fogja képezni a dolgozók nemzetközi tanácsköztársaságának, ugyanakkor lehetó'séget kínált arra, hogy a volt nemzetiségek a Tanácsköztársasággal szövetséges külön tanácsköztársaságokat alkos­sanak. Ezért Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságként határozta meg az állam nevét és a legmagasabb államhatalmi szervek nevébe is felvette a szövetséges elnevezést Lásd az Alkotmány 3. és 88. §-át (Tanácsköztársaság, 1919. június 28., közli: MMTVD 6/B köt 214­222. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents