Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Pogány József hadügyi, Rónai Zoltán igazságügyi, Kun Béla külügyi, Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti és Lukács György közoktatásügyi népbiztosok ismételt felszólalása után a Kormányzótanács elhatározza, hogy az eddig felsorolt §§-at és a következőket is újabb megtárgyalásra kiadja a tervezet készítőiből és Kun Béla külügyi népbiztosból álló bizottságnak, amelyet megbíz az alkotmánytervezet végleges megszövegezésével, különösen Budapest és környéke proletársága szempontjából. A választások kiírása és dátuma tekintetében ugyancsak a bizottság tesz előterjesztést. 5 8. Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos a fogyasztási szövetkezetek egységes kiépítését ajánlja és kéri, hogy az összes szövetkezetek élére politikai megbízottul Kondor Bernátot nevezzék ki, akinek a helyettese Böhm Artúr legyen. Böhm Vilmos szocializáló népbiztos kéri a Kormányzótanácsot, mondja ki, hogy elvileg a moszkvai határozat alapján áll, hogy a nagykereskedelmet szocializálni kell, a kiskereskedelmet azonban nem. Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos e kérdésnek megbeszélését és gyakorlati keresztülvitelét a szocializáló és a közellátási népbiztosságokra kéri bízni. A Kormányzótanács így határoz. 6 s Az Ideiglenes Alkotmány tervezetét a Forradalmi Kormányzótanács március 22-i ülése (1. sz. jegyzó'könyv 12. pont) által kiküldött bizottság készítette. A Kormányzótanács által javasoltakon túlmenő szövegmódosításokra is sor került (lásd a 6. sz. - áprüis 1-i - jegyzőkönyv 15. pontját). Az Ideiglenes Alkotmány a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendeleteként (Tanácsköztársaság, 1919. április 3.) jelent meg. A választás kiírásáról és időpontjának meghatározásáról a Forradalmi Kormányzótanács április 1-i ülésén (6. sz. jegyzó'könyv 16. pont) volt szó. 6 Böhm Artúr az Általános Fogyasztási Szövetkezet politikai megbízottjának helyettese volt. A szövetkezetek politikai megbízottairól lásd még a 8. sz. jegyzőkönyv (április 3.) 8. pontját. A nagykereskedelem szocializálásáról a Forradalmi Kormányzótanács XXXI. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 3.) intézkedett. Ugyanakkor adta ki a Szociális Termelés Népbiztossága a közvetlenül fogyasztók részére árusító üzletek megnyitásáról szóló 3. SZN sz. rendeletét (Tanácsköztársaság, 1919. április 2.). Egy hónappal később viszont a Forradalmi Kormányzótanács megszüntette a köztulajdonba nem vett üzleteket (Tanácsköztársaság, 1919. április 29.). A Böhm Vilmos által említett moszkvai határozatról lásd a 4/b sz. jegyzőkönyv (március 27.) 11. jegyzetét.
