Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

országi Pártjának együttes vezetőségi ülése,

2 melyen részt vett a Szakszervezeti Tanács vezetősége, és néhány, a szociáldemokrata párt titkársága által meghívott párttag is. Ez az értekezlet már a proletárdiktatúra kormányának, a Forradalmi Kormányzótanácsnak megalakulásáról, személyi összetételéről döntött. Az elnökön kívül tagjai lettek a népbiztosok és helyetteseik; meghatározták a népbiztosságokat, amelyek forma szerint a minisztériumoknak feleltek meg; kinevezték a főváros, a rendőrség, a népőrség, a karhatalom népbiztosait, az utóbbiakat mint politikai biztosokat; határozatot hoztak a párttitkárság vezetéséről.

3 Ugyanakkor elhatározták, hogy kiáltvánnyal fordulnak Magyarország lakosságához és a világ népeihez. Közvetlenül a pártvezetőségi ülés után döntött a frissen megalakult Kormányzótanács a szesztilalom és a statárium bevezetéséről. Erről azonban jegyzőkönyv nem maradt fenn, minden bizonnyal nem is készült. 1. A Forradalmi Kormányzótanács helye az államhatalmi és igazgatási szervezetben, hatásköre A pártvezetőségi ülésen elhatározott kiáltványt Kun Béla és Pogány József még március 21-ről 22-re virradó éjjel megfogalmazta, és március 22-én „Mindenkihez!" címmel megjelent a lapokban.

4 Ez a dokumentum a gyűjtőfogházi megegyezéssel együtt a Tanácsköztársaság alapokmányának tekinthető, mely először foglalta össze a Forradalmi Kormányzótanács feladatait és hatáskörét. Többek között rögzítette: ,,A kormányhatalmat a párt megbízásából Forradalmi Kormányzótanács veszi át. A tanács kötelessége lesz a munkás-, paraszt- és katonatanácsok országos kiépítése .. ." Kimondta továbbá, hogy Magyarország tanácsköztársasággá alakul, s haladéktalanul hozzákezd a szocializmus, kommunizmus előkészítéséhez és megvalósításához; szólt a szocializálásról, a földreform szövetkezetesítéssel összekötött végrehajtásáról, a proletárhadsereg szervezéséről; harcot hirdetett a proletárállam külső és belső ellenségeivel szemben; felszólított minden munkást és földművest „hogy dolgozzon, termeljen vagy álljon be a proletárhadseregbe, verejtékével vagy vérével áldozzon az eszme diadaláért". Miközben fegyveres szövetséget ajánlott Szovjet-Oroszország proletariátusának, és közös harcra szólította fel a szomszédos országok és az antanthatalmak népét, külön szólt Német-Ausztria és Németország munkásaihoz, hogy kövessék a magyar példát: ,,. . . szakítsanak Párizzsal, szövetkezzenek Moszkvával..." Figyelmet érdemel a kommunista javaslatra elfogadott Forradalmi Kormányzótanács elnevezés, mely híven fejezte ki a helyzetet: ez a testület 2 Az ülésen készült jegyzőkönyvet fakszimilében lásd a kötet 46. illusztrációjaként. 3 A párttitkárság tagjai lettek: Brandstein Illésné, Farkas István, Filipovics Katalin, Hirossik János, Horti Emil, Kecskés János, Kertész Mihály, Neumann József, Pajor Rudolf, Rabinovics József, Spádi Adél, Szakasits Antal, Vincze Sándor. 4 Közli: MMTVD 6/A köt. Bp. 1959. 3-4. o.