Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

66 1291. aug. 4. 1291. aug. 4. Wolter vár mellett. (1291.) aug. 4. Wolter vár mellett. 1291. aug. 6. Wolter vár alatt. visszaadja Ileres fiának: Marcellnek Marcellfalvát (terre seu possessionis Marcelli). Tartalmilag átírta: liptói registrum 11. §. (Státny oblastny archív v Bytci, Registrum — DF 266 606.) M. Tört. Tár IV. 11. — Kivonat: Fejér VI. 1. 187. 3. sz., Tört. Tár 1904. 245. 147. sz. 3778. — Hench mester brassói plébánosnak és Péter mester fehérvári dékánnak az erdélyi káptalan nevében előadott kérésére átírja és megerősíti Benedek comes erdélyi helyettes alvajda 1291. máj. 8-i oklevelét (Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 178.) Iuankateleke ügyében. — D. in Austria iuxta castrum Wolter sabbato prox. post oct. S. Jacobi ap. a. D. M° CC° nonagesimo primo. Eredeti: 19,2 x 13,6 cm. Hátlapon pecsét nyomával. Batthyaneum, Alba Iulia, 1—28. (DF 277204.) Katona: Hist. crit. VII. 1077., Fejér VI. 1.163. (kihagyásokkal), Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch I. 173., Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 184., Documente priv. ist. Rom. C. II. 379. (román ford.) — Kivonat: Neugeboren: Tentamen 73. CLXXI. sz., Archív d. Ver. f. sieb. Land. Neue Folge XV. 171., Tört. Tár 1889. 574. 32. sz., Beke: Erdélyi kápt. 22. 32. sz. 3779. — megparancsolja a győri káptalannak, vizsgálják ki, hogy a soproni várnépek Zechen nevű földje lakatlan és eladományozható-e. Átírta: győri káptalan (1291.) okt. 6. (Burgenlandisches Landesarchiv, Eisenstadt, Niczky lt. fasc. 96. n. 6505.) Burgenland III. 288, II. 356a. sz. Az oklevél szövege: Andréas Dei gratia rex Hungarie fidelibus suis capitulo Jauriensi salutem et gratiam. Borch filius Borch, Gyleth et Dániel fiíii Gregorii quandam terram castrensium castri nostri Supruniensis Zechen vocatam et habitatoribus destitutam, sicut dicunt, petierunt a nobis sibi dari. Verum quia de qualitate, de quantitate ipsius terre, utrum vacua sit et habitatoribus destituta et nostre pertineat collationi, nec ne, nobis veritas non constet, fidelitati vestre precipimus, quatenus vestrum mittatis hominem fidelem pro testimonio, coram quo Stephanus filius Chyzer* homo noster sciât et inquirat de ipsa terra utrum vacua sit et habitatoribus destituta et nostre pertineat collationi et post hec, prout sciverit, nobis in vestris litteris fideliter rescribatis. Dátum prope castrum Wolther, in crastino Sancti Stephani prothomartiris. Az eredetiben: Ghyzer. 3780. — Puk-i Tamást az osztrák és stájer herceg elleni hadjáratban tett hűséges szolgálataiért és Miklós nevű testvérének Roro vár ostromakor történt elestéért meghagyja a királyi lovászok Raba melletti Mérges és a királyi tárnokok Rabcha melletti Ryty nevű földjük birtokában, amelyeket közlése szerint IV. Lászlótól kapott. Az intézkedésről privilégium kiadását ígéri. — D. sub castro Wolter in festő B. Syxty pape a. D. M° CC° nonagesimo primo. Átírta: III. András 1295. aug. 16. (Státny ústredny archív SSR, Szepesi káptalan hiteleshelyi lt. Ser. 14E. fasc. 6. n. 12. — DF 263602.) Wenzel X. 33. 3781