Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

1300. júl. 22. 1300. Üúl. 23. előtt.) 1300. (júl. 23. előtt.) concessum causa mercandi convenire voluerint, libère veniant et secure. Et hoc per fora publiée volumus proclamait Dátum Bude in vigília Beaté Marie Magdalene anno Domini M° CCC°. 4314. — Benes fiainak: Lyuben-nek, Mártonnak, Lyubach-nak, Pálnak és Istvánnak adja a liptói jobbágynak szolgáltatási kötelezettségével Tarnouch falu földjének egy részét. — a. D. M° trecentesimo, undecimo Kai. Aug. Tartalmilag átírta: liptói registrum 57. §. (Státny oblastny archív v Bytci, Registrum — DF 266 606.) Fejér VI. 2. 295. 1. sz., M. Tört. Tár IV. 31. — Kivonat: Tört. Tár 1904. 250. 175. sz. 4315. — Stepk fia: Miklós mester kérésére átírja és megerősíti saját 1293. aug. 29-i pátens oklevelét (3947. sz.) a Lypto-ban levő Chernue nevű föld adományozásáról azokért a hűséges szolgálatai fejében, amelyeket Albert osztrák és stájer herceg ellen különböző német várak megvívásában, majd a Bécs (Vyenne) vára alá kiküldött csapatban hősiesen harcolva lándzsadöféstől, Tamás fia: Rolandus vajda és rokonai ellen Adyrian vár ostromakor számszeríj nyilától (per ictum balistaris sagitte), Henrik bán fiai ellen a somogyi (Symigiensem) vár megvívásakor kődobástól szerzett halálos sebeivel tett. — D. p. m. discr. viri mag. Stephani archydiaconi Albensis eccl. Transiluane, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. millesimo trecentesimo, r. aut. n. a. decimo. Eredeti: Díszes kezdő A. Függőpecsét darabja. Okolicsányi cs. lt. (Fényképe: Státny oblastny archív v Bytci 6. sz. — DF 285 726.) — Minthogy a fénykép a plica lehajtása nélkül készült, a dátumsor Húscava kiadása alapján közölve. Átírta: váci káptalan 1347. jún. 17. (uo. 8. sz. — DF 285 728.) Wenzel X. 368., Húscava: Archivum Okolicsányi 22. 4316. — a Sarus-i kerületben levő Asgutyerdeuow nevű lakatlan földet, amelyen egykor a királyi erdőóvók laktak, a Nerlez nevű heggyel és minden tartozékával Tamás comes fiának: Synka mesternek adományozza hűséges szolgálataiért, egyben kiveszi a birtokot a Sarus-i ispán joghatósága alól. Synka a király koronázása óta szolgált hűségesen, részt vett az Albert osztrák és stájer herceg ellen viselt hadjáratban és Bécs váránál halálosan megsebesült; majd Rolandus vajda és a Tamásfiak lázadása idején Adryan vár alatt is halálos sebet kapott; a László lengyel hercegnek (ducis maioris Polonye) a Golgow-i herceg ellen történt megsegítésekor a csatában nyíltól és lándzsától megsebesült. — D. p. m. mag. Stephany Albensis eccl. Transiluane archydyacony, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. millesimo trecentesimo, (r)egni aut. n. a. decimo. Eredeti: 45,4 x 12,7 cm. Díszes kezdő A és több díszített kezdőbetű. Függőpecsét nyoma. Státny ústredny archív SSR, Leleszi konvent hiteleshelyi lt., Statutoriae S—224. (DF 273 780.) Átírta: I. Károly 1317. okt. 20. > ua. 1323. máj. 29. (DL 102891. Batthyány lt. Forgách cs. fasc. 2a. n. 4.) > szepesi káptalan 1358. márc. 15. (DL 104924. uo. fasc. 3a. n. 11. — csak fényképe maradt meg.) Wagner: Dipl. Sáros. 313., Koller: Hist. episc. Quin.-eccl. 1.421., Katona: Hist. crit. VII. 1230., Fejér VI. 2. 258. — Kivonat: Tagányi: Erdészeti okit. I. 18. 63. sz. 4317.