Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

12(9)8. — a Gutkeled nb. Mihály comes fiát: István mestert hűséges szolgálataira való tekintettel népeivel, vagyis jobbágyaival együtt kiveszi Wolkow és minden más megye ispánjának és udvarispánjának joghatósága alól, akiknek megparancsolja, hogy felettük ítélkezni ne merjenek, s az ellenük fellépni akarókat utasítsák a királyi jelenlét elé. István mester ugyanis a király koronázásától részt vett az Albert akkor osztrák és stájer herceg, most római király és a király apósa ellen indított hadjáratokban, s a Bécs vára alatt a németekkel vívott csatában halálos sebet kapott, majd amikor Rolandus vajda és Tamás fiai a király ellen fordultak, Adrián várának ostromakor szintén halálosan megsebesült. — D. p. m. ven. viri d. Anthonii episcopi Chanadiensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° C°C° octuagesimo(î) VIII

0

, r. aut. n. a. octavo. Átírta: I. Károly 1319. jún. 19. (DL 2574. NRA fasc. 643. n. 41.) > ua. 1324. jan. 18. (Arhiv Hrvatske, Documenta mediaevalia varia 73. azelőtt: NRA fasc. 1504. n. 7. — DF 218 569.) Wenzel X. 295., Smiciklas VII. 323. —Kihagyásokkal: Katona: Hist. crit. VII. 1188., Fejér VI. 2.125. és VIII. 2. 210. — Kivonat: Kukuljevic: Regesta no 1607. 4205. 1298. — a pozsonyi vár Marchamagyar nevű földjét a szomszédos [Szent]mária falunak adományozza. Átírta: I. Lajos k. n. (csonka) > .... nádor k. n. (csonka). (Státny okresny archív v Galante, Somorja lt. A—9—6. — DF 274826. — A már akkor csonka oklevelet átírta: pozsonyi káptalan 1781. júl. 8. uo. A—12—139. — DF 274872.) Az oklevél szövege: Nos Andréas Dei gratia rex Hungarie memorie commendantes significamus, quibus expedit universis, quod quia .... maria terris arabilibus adm indigerent, quandam terram castri [nostri Po]soniensis Marchamagyar vocatam iuxta eandem villám adiace[ntem] atur, dedimus, donavimus et contulimus eisdem perpetuo possidendam a [iurisdiction]e et potestate comitis Posoniensis exemptam penitus et exceptam. [Dátum] virginis anno Domini millesimo [ducentesimo] nonagesimo octavo. 4206. 1298. — Timót conditionarius Marchamagyar nevü földjét, amelyen a boldogságos Szűznek egyháza van, a máriafalusiaknak adományozta. Tartalmilag átírta: Pozsony megye 1388. júl. 3. > pozsonyi káptalan 1388. júl. 16. (Magyar Nemzeti Múzeum, azelőtt Batthyány cs. köpcsényi lt. Capsa 3. fasc. 2. — DF 272945; másik fényképe: DL 104942.) Hazai okit. 316. 4207. 1298. — a Fehérvár közelében fekvő Noe nevű földet kulcsárának, ruha- és edényőrzőjének: Bodo fiának: Bakathor-nak, testvérének: Györgynek, valamint társaiknak adományozta, de Kathoch (dictus) Henrik comes tiltakozott ez ellen; a bizonyítás során azonban bajvívója alulmaradt, így a király a földet Bakathor-nak és társainak adományozta, leírván a határokat a hévízi keresztes konvent jelentése szerint. Tartalmilag átírta: Bátori István országbíró 1435. dec. 4. > a) fehérvári keresztes konvent 1435. dec. 31. (DL 640. NRA fasc. 605. n. 23.) b) Zsigmond 1436. márc. 8. (DL 641. uo.) >