Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
(1296.) jún. 11. Buda. (1296. jún. 15. előtt.) Nos igitur vestre celsitudinis mandato obtempérantes, ut tenemur, magistrum Nicolaum socium et concanonicum nostrum cum predicto magistro Johanne homine vestro ad exequendum ipsum negotium transmisimus. Qui quidem homo vester et noster ad nos postmodum reversi retulerunt, quod ipsi feria quinta proxima post festum Resurrectionis Domini 1 super possessiones predictorum magistri Corrardi et Jacobi Potuasara et Noztrey vocatas accedentes idem homo vester convocatis commetaneis et vicinis reambulasset easdem iuxta tenorem litterarum vestrarum memorialium per veteres metas et antiquas et facta reambulatione unacum Aba et Philipo de Tengurd, Dominico, Stephano et Bors de Sary, Paulo filio Dominici de Kyngus, Mathia de Vrs, Benedicto de Lyuter, Nicolao filio Mychaelis de Kemechey, Petro et Leustacio de Chatar estimatoribus predictam possessionem Potuasara pro centum et octuaginta marcis et dictam possessionem Noztrey pro septuaginta marcis exstimassent et sic easdem possessiones predictus homo vester in presentia dicti socii nostri cum suis utilitatibus universis et pertinentiis, videlicet terris, vineis, molendinis et silvis in eisdem métis et terminis, quemadmodum predicti magister Corrardus et Jacobus possederunt, statuisset prefatis domino episcopo et capitulo Vesprimiensi iuxta tenorem litterarum vestrarum memorialium pro facto principali et pro iudiciis possidendas perpetuo et habendas. Ita tamen, quod quia predicta possessio Potuasara pro ipso totali debito, videlicet pro ducentis et triginta marcis non valuisset, ad supplementum eiusdem debiti ipsam possessionem Noztrey pro predictis septuaginta marcis estimassent, de quibus septuaginta marcis, quia quantitatem ipsius debiti transscendissent, iidem dominus episcopus et capitulum predictis magistro Corrardo et Jacobo Ín viginti marcis tenerentur. Preterea idem homo vester comiti Martino viceiudici curie vestre ad valorem quadraginta marcarum ratione iudiciorum et decimarum debiti principális de possessione Potuasara in terris arabilibus, sessionibus, vineis et aliis eiusdem utilitatibus ad valorem triginta marcarum et de possessione Noztrey ad valorem decem marcarum statuisset possidendam salvo tamen iure monasterii de Lyben in premissis possessionibus permanente. Dátum feria quarta proxima post octavas Passce anno Domini M° CC° nonagesimo sexto. Nos itaque iustis petitionibus ipsius comitis Martini favorabiliter annuentes ipsas litteras capituli Albensis iuste et legitimé emanatas attendentes non abrasas, non cancellatas, non abolitas, nec Ín aliqua sui parte vitiatas ratas habuimus et acceptas et presentis privilegii nostri patrocinio duximus confirmandas. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem présentes concessimus dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus venerabilis patris domini Th(eodori) episcopi Jauriensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini M° CC° nonagesimo sexto. Az oklevél közelebbi kelte azon a feltételezésen alapul, hogy az anyagilag erősen érdekelt alországbíró jónak látta előbb megerősíttetni a káptalan jelentésében foglaltakat, hogy a megerősítés birtokában nyugodtan ítélkezzék. (Lásd a 4064. sz.) 1 1296. március 29. — parancsa az erdélyi káptalanhoz Lapad és Perech birtokok ügyében. Documente priv. ist. Rom. C. II. 424. (román ford.) Lásd az év nélküli oklevelek között a 4353. sz. alatt. 4058. * — mandátumát, mellyel megparancsolta a Turuch-i konventnek, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Tamás fia: Fülöp comes királyi ember iktassa be Rudun fiát: Mike comest Huzteyryte(!) és egy másik föld birtokába, ha az lakatlan és eladományozható, említi III. András 1296. jún. 15-i oklevelében. (Fejér VI. 2. 34.) 4059. 11 Borsa: Az Árpád-házi lür. oki. 11/4
