Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
1295. jan. 9. 1295. (jan. 12.) 1295. jan. 13. — hozzájárul ahhoz, hogy Péter erdélyi püspök és a Tamás nb. Gergely mester fia: Egyed Gay, Vdroha és Dornoch nevű birtokaikat a Beu nb. István comes fiainak: Mihály erdélyi prépostnak és Péter mester székely ispánnak adja. Átírta: pécsi káptalan 1334. okt. 25. (Szentpétery kézirata szerint a Batthyány család körmendi lt.-ban „Acta mise. fam. Heim, n. 64." jelzet alatt volt.) Az oklevél szövege: Andréas Dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croachye, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem in salutis largitore. Non solum instinctus naturális divinitus pro quadam lege humanis insertus cordibus, verum etiam omnis ordo rationis quelibet impellit, ut personis, quibus necessitudine sanguinis adiungitur, maioribus dilectionem(l) insigniis astringatur. Eapropter ad universorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod venerabilis páter Petrus Dei gratia episcopus Transilwanus et magister Egydius filius magistri Gregorii de genere Thome bani dilecti et fidèles nostri coram nobis personaliter constituti proximitate sanguinis causam dante et unione dilectionis occasionem prebente quasdam terras seu possessiones suas Gay, Vdroha et Dornoch vocatas hereditario iure ad ipsos pertinentes cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis universis, certis métis et terminis ab aliis possessionibus, que ad Nouak pertinent, distinctas et separatas magistro Micaeli preposito Albensis ecclesie Transilwane et magistro Petro comiti Syculorum proximitate consanguineitatis convictis, filiis videlicet comitis Stephani de genere Beu ac per eos suorum heredibus heredumve suis successoribus confessi sunt se dédisse et donasse iure perpetuo et irrevocabili possidendas, tenendas ut proprias et habendas. Nos autem regia ex munificentia moti huiusmodi donationi de proximis ad proximos porrecte, date et collate consensum regium prebentes ipsam collationem auctoritate presentium confirmamus. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem nostras concessimus litteras dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Theodori Albensis ecclesie prepositi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini millesimo ducentesimo nonagesimo quinto, quinto Idus Januarii, regni autem nostri anno quinto. 4004. megerősíti IV. Béla 1245. július 5-i oklevelét. Fejér IV. 1. 298. Lásd János kalocsai érsek 1295. jan. 12-i oklevelét. (DL 106086. Capsa Budensis 1. fasc. 1. n. 10.) + — megparancsolja a budai káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Bonch fia: Lőrinc vagy Bela testvére: István királyi ember a szomszédok, a megyebeli nemesek és a Bekis-i királyi vár jobbágyai jelenlétében hamvazószerdán járja meg Murul birtok határait és vizsgálja meg, hogy az valóban a Chaak nb. Sedthwy-i Adorján fiáé: András comesé és ennek fiaié: Péteré és Jánosé, így az eladható-e; ha igen, úgy iktassa be ezek rokonát, Egyed fiát: Sándor comes Jenew-i királyi várnagyot. András comes ugyanis csak úgy tudott kiszabadulni Marcus fia: a hatalmaskodó (tirannus) István mester fogságából, hogy 40 márka finom ezüstöt vett kölcsön Sándor comestől, de ezt visszaadni nem tudja, ezért a birtokot ennek fejében akarja neki eladni. — D. in oct. Epiphanie D. a. eiusdem M° CC mo nonagesimo quinto. Átírta: budai káptalan 1295. márc. 16. > aradi káptalan 1423. dec. 17. (DL 1408. NRA fasc. 1504. n. 20.) Haan: Békés II. 10., Wenzel XII. 566.
