Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
Péterfy: Sacra concilia eccl. Hung. I. 133., Katona: Hist. crit. VII. 1114., Fejér VI. 1. 306., Magyar Sión III. (1865) 850., Codex Strig. II. 198., Wenzel X. 137., Mon. eccl. Strig. II. 354. — Töredékesen: Pray: Annales r. Hung. I. 363., Schmitth: Episc. Agr. I. 227., Magyar-zsidó okit. V/l. 12. 9. sz. — Az említések: Mon. eccl. Strig. II. 757. és III. 60. 3986. — oklevele Bulchu falu cseréjéről. Fejér VI. 1. 296. Lásd 1294. júl. 22-i keltezéssel a 3981. sz. alatt. — megparancsolja a váradi káptalannak, hogy Pongrác fia: Tamás comes részére szóról szóra írja át IV. Lászlónak Bertalan váradi püspök és Rolandus erdélyi vajda oklevelét is magába foglaló (1284. nov. 26-i) privilégiumát (lásd a 3342. sz.) a Körös folyón Berthemnél szedett vám felére vonatkozóan, majd egy példányt adjon át Tamás comesnek, a másikat pedig őrizze meg az egyház sekrestyéjében. — D. Waradini in festő B. Stephani prothomartyris. Átírta: váradi káptalan 1294. dec. 3. > II. János 1570. dec. 1. > Bátori István erdélyi vajda 1572. máj. 29. (DL 322. fol. 7a. NRA fasc. 872. n. 65.) Wenzel X. 151. Documente priv. ist. Rom. C. II. 405. (román ford.) 3987. — az Aba nb. Péter comes fia: Gude mester, valamint Kozma fiai: Pál és Kozma — akiket sógoruk: Kuké (dictus) Jakab mester képviselt — között folyó perben Dubos birtokot Kozma fiainak részével együtt Péter comesnek és Gude mesternek ítéli azzal a feltétellel, hogy Kozma fiainak részét akár ők maguk, akár más szomszéd a 60 márkát kitevő bírság megfizetésével visszaválthatja. — D. sub castro Adryan feria secunda prox. ante festum Nativitatis Virg. glor. a. D. millesimo ducentesimo nonagesimo quarto. Eredeti: 33,1 x 14,5 cm. Hátlapján pecsét négy darabkája. DL 1392. (NRA fasc. 1401. n. 31.) Wenzel X. 145. 3988. — a Zceuleus falubeli királyi hospesek kérésére átírja és megerősíti István ifjabb király 1262-i privilégiumát (1793. sz.) a részükre adott kiváltságokról. Átírta: I. Károly 1319. márc. 22. (DL 70604. Perényi lt.) Az oklevél szövege: An[dreas] Dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croatie Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus présentes litteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod hospites nostri de villa Zceuleus ad nostram accedendo presentiam exhibuerunt nobis privilégium domini Stephani incliti regis Hungarie fratris nostri karissimi super libertatibus eorum confectum petentes cum instantia, ut ipsum privilégium ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (Következik István ifjabb király 1262-i privilégiuma, lásd az 1793. sz.) Nos itaque petitionibus ipsorum hospitum nostrorum de vill[a Zceuleus iustis, legitimis] et modestis assensum 3 favorabilem adhibentes dictum privilégium domini Stephani regis non cancellatum, non diminutum, nec in aliqua sui parte