Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

1294. — Menoldus fiát: Abraam comest hűséges szolgálataira való tekintettel rokonával: Vida jan. 18. fia Simonnal együtt kiemeli a Golgoch-i királyi vár jobbágyságából és az ország nemesei közé sorolja. Eredeti: 40,5 x 38,1 cm. Valószínűleg nem a kancelláriában utólag berajzolt nagy kezdő A, az első sor egyes szavainak kezdőbetűi hiányoznak. Függőpecsétnek egy nagyobb és egy kisebb darabja. DL 102 722. (Batthyány lt. Apponyiana 819. sz.) Az oklevél szövege: Andréas Dei gratia (H)uhgarie(!), (D)almacie, (C)roacie, (R)ame, (S)eruie, (G)allicie, (L)odomerie, (C)umanie (B)ulgarieque rex (o)mnibus Christi fidelibus présentes litteras inspecturis salutem in salutis largitore. Inperante florenteque nequitia virtus non solum premiis caret, sed etiam subiecta sceleratorum pedibus conculcatur, regalis vero sublimitatis clementia, que ad laudem bonorum et malorum vindictam gladii recepit potestatem susscepti regiminis constringitur aculeis actus et mérita prospicere subditorum, ut illis in suis crescat beneficiis, qui munificentiam regiam vére fidelitatis pretio promerentur. Proinde ad universorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod licet fidelitates actusque strennui comitis Abraam filii Menoldi notorii sint, nec aliqua possint tergiversatione celari, tamen ut ipsius fame preconium apud posteros célèbre habeatur et postery vestigiis eius inhérentes ad similia provocentur, aliquos ex suis actibus volumus in presentibus explicare. Ipse siquidem comes Abraam, ut inde exordiamur, tempore ducatus nostri fidèles et sedulos nobis exhibuit famulatus. Demum etiam cum confinia regni nostri per Teotonicos capta essent, omnibus nobilibus illius partis Teotonicorum subiectis ditioni, idem comes Abraam rebellavit predictis Teotonicis in fide corone régie débita perseverans. Item cum post mortem domini Ladizlai quondam incliti regis Hungarie fratris nostri patruelis eidem successissemus in regni solium et coronam, ipse comes Abraam cum exercitu domini Alberti ducis Austrie et Stirie tunc inimici nostri capitalis iuxta civitatem Tyrnensem viriliter dimicavit, ubi postratis(!) hostibus plures ex ipsis Teotonicis captivavit et in signum victorie vexilla hostium nobis transmisit. Castrum etiam Saswar vocatum, quod contra nostram per Teotonicos detinebatur maiestatem, ipse comes Abraam expugnavit nobisque reddidit expugnatum. Cum etiam ad expugnandum castrum Posoniense Matheum magistrum ag(as)onum nostrorum misissemus, ipse comes Abraam in expugnatione dicti castri viriliter dimicavit mortis periculum non formidans, ubi idem comes Abraam letaliter extitit vulneratus, quidam vero serviens suus diem clausit extremum, aliis vero servientibus suis fere numero quinquaginta crudeliter sauciatis, prout hec omnia per predictum magistrum Matheum et alios nobiles illius partis cognovimus evidenter. Et licet idem comes Abraam pro suis fidelibus servitiis pro actionibus strenuis pro suarum documentis probitatum munificentiam regiam decerpere mereretur ampliorem, tamen ut aliquantisper votis eius annuamus, ipsum comitem Abraam et Simonem filium Vyda consanguineum suum a conditione iobagionatus castri nostri de Golgoch duximus eximendos transferentes eosdem in numerum et consortium verorum nobilium regni nostri, volentes, ut tam pre[dicti] comes Abraam et Simon, quam sui heredes h[eredumque suorum] successores illa et eadem gaudeant prerog[ativa nobili]tatis, qua ceteri nobiles regni nostri gratulantur sub vexillo regio militantes. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem présentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Theodori Albensis ecclesie prepositi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini M° CC° nonagesimo quarto, quindecimo Kalendas Februarii, regni autem nostri anno quarto. 3960. 1294. — Menoldus fiának: Abraam comesnek adományozza a Golgoch-i királyi vár Golgoch jan. 18. nevü földjét, amelyen egykor a vár épült és királyi várnépek (castrenses) laktak, a rajta levő vámmal és egyéb tartozékokkal együtt, mert hercegsége idején hűséges szolgálatokat tett, s amikor a németek a határvidéket elfoglalták e rész nemeseivel fellázadt ellenük;