Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
1293. dec. 27. Várad. 1293. 1293. —Thold-i Albert fia: György comes kérésére átírja és megerősíti IV. László 12(8)4. máj. 3i pátens oklevelét (3305. sz.), amelyben Györgynek és testvérének népeit és servienseit kivette a bihari ispán és alispán joghatósága alól. Eredeti: 18,1 x 10,9 cm. Hátlapon pecsét nyoma. DL 40219. (Múz. Törzsanyag, Véghely gyűjt.) Az oklevél szövege: Nos Andréas Dei gratia rex Hungarie memorie commendantes, quibus expedit, significamus universis, quod comes Georgius filius Alberti de Thold ad nostram personaliter accedens presentiam exhibuit nobis litteras patentes domini Ladislai Dei gratia illustris regis Hungarie felicis recordationis karissimi fratris nostri petens a nobis instantissime supplicando, ut nos easdem testimonio nostrarum litterarum confirmare dignaremur. Quarum tenor talis est: (Következik IV. László 12(8)4. máj. 3~i pátense, lásd a 3305. sz.) Nos igjtur iustis et hurrüllimis petitionibus eiusdem comitis Georgii favorabiliter inclinati gesta seu ordináta predecessoris nostri non minuere, nec revocare, sed potius augmentare et confirmare volentes, litteras premissas per eundem comitem Georgium nobis exhibitas de verbo ad verbum presentibus inseri fecimus appositione nostri sigillo muniendo. Dátum tertio die Nativitatis Domini in Waradino, anno Domini M° CC° nonagesimo tertio. 3953. + — Pál tengermelléki bánnak, valamint testvéreinek: György és Mladinus comeseknek meg utódaiknak adományozza katonai érdemekért a tengermelléki bánságot jogaival, haszonvételeivel és jövedelmeivel, ahogy elődei az ő őseiknek adományozták, azzal a feltétellel, hogy 500 fegyveressel kell kül- vagy belföldi háborúba vonulniok, továbbá alárendeltségüket vele és anyjával, Szlavónia hercegnőjével szemben elismerik, őket az ország szokásai szerint ajándékokkal szolgálják és hívásukra előttük személyesen vagy megbízott útján megjelennek. — D. a. D. millesimo ducentesimo nonagesimo tertio. Eredetije — Lucius szerint — a Zrínyi levéltárban volt. — XVII. századi átírásának egyszerű másolata Zágrábban a mai Arhiv Hrvatske-ben volt. Lucius: Mem. di Trau, Additamenta 63., Fejér VII. 4. 225., Smiciklas VII. 163. — Hiányosan: Arkiv za pov. Jug. XI. 195. — Kivonat: Kukuljevic: Regesta no 1538. Az oklevelet már Smiciklas is gyanúsnak tartotta. Egy teljes bánság örökössé tétele különösen azzal a megjegyzéssel, hogy ahogy már előző királyok is adományozták azt a család régebbi tagjainak, ez időben teljesen példa nélkül álló. Egyébként az oklevélből számos, ilyen esetben elengedhetetlen oklevélrész és formula hiányzik, amit nem lehet a közlés esetleges fogyatékosságával magyarázni. A kritikát megnehezíti az állítólagos eredeti hiánya, de az oklevelet így is hamisnak lehet nyilvánítani. — Dalya-i Henneng fia: Péter comes kérésére átírja és megerősíti az erdélyi káptalan 1289-i privilégiumát (Zimmermann—Werner: Urkundenbuch 1.165.) Mohi és Sarustelek földek vásárlásáról. — D. p. m. discr. viri mag. Theodori Albensis eccl. praepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. Millesimo CC mo nonagesimo tertio. Átírta: erdélyi káptalan 1401. szept. 15. (XVIII. századi másolata: Arhivele statului jud. Covasna, Apor lt. — DF 278744.) Említi: Tamás erdélyi vajda 1322. ápr. 20. (Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 362.) Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch 1.187., Hazai okit. 142., Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 194., Documente priv. ist. Rom. C. II. 395. (román ford.) 3955.
