Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1282. júl. 10. (1282.) 1282. júl. 12. — Heche-i Erb fiainak: Pálnak, Rolandus-nak, Lampertnek, Balázsnak és többi testvérüknek adományozza a szolgagyőri (Zulgaiauriensis) királyi várhoz tartozó Győr megyei Heche nevű két ekényi, a tatárok pusztítása óta lakatlan földet, miután a győri káptalan kiküldöttjének jelenlétében Eurken-i Chenke fia: János királyi ember e körülményeket megállapította és az iktatást elvégezte. Nevezettek főleg a Győr várát elfoglalva tartó németek ellen vívott harcban egyrészt foglyokat ejtettek, másrészt németeket megfutamítva foglyokat kiszabadítottak s meg is sebesültek. — D. p. m. discr. viri mag. Bartholomey au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo ducentesimo octuagesimo secundo, sexto Id. JuL, indict. decima, r. aut. n. a. decimo. Eredeti: 43 X 20,2 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét darabjával. Dl. 1125. Wenzel IV. 237. 3148. * — 1282. júl. 12-i oklevelében említi saját mandátumát, mellyel megparancsolta a szepesi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében László szepesi ispán járja meg Stragar föld és a Feketeu erdeu nevű erdő határait és iktassa be Zumboth fiait és Arnoldus comest. (3150. sz.) 3149. — Zumboth fiainak: Kozma comesnek, Miklósnak és Istvánnak, valamint Detricus fiának: Arnoldus comesnek adja a Szepes megyei Stragar nevű földet és a Feketeuerdeu nevű erdőt. Átírta: a) IV. László 1288. > szepesi káptalan 1317. aug. 3. (Horváth-Stansith lt. — OL. Fkgy. 51/14—17.) b) IV. László 1288. > 111. András 1300. aug. 21. > szepesi káptalan 1317. aug. 3. (Uo.) Említi: szepesi káptalan 1286. (Fejér V. 3. 330.) Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex universis Christi fidelibus presentibus pariter et futuris presens scriptum inspecturis salutem in salutis largitore. Ut donationes regum perpetua firmitate solidentur, litterarum solent testimonio roborari, inconcussum quippe permanet, quod regio sub patrocinio conmunitum, proinde ad universorum tam presentium, quam posterorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod comes Cosmas, Nicolaus et Stephanus filii Zumboth ac comes Arnoldus filius Detrici fideles nostri ad nostram accedendo presentiam a nobis humiliter supplicando postularünt, ut quandam terram Stragar vocatam et silvam Feketeuerdeu nuncupatam in comitatu de Scepus existentes ob merita suorum servitiorum ipsis de benignitate regia dare et conferre dignaremur, verum quia de facto térre et silve predictarum ad plénum nobis veritas non constabat, fidelibus nostris capitulo ecclesie sancti Martini de Scepus nostris dedimus litteris in mandatis, quod cum Ladizlao comite de Scepus dilecto et fideli nostro unum ex ipsis hominem transmitterent pro testimonio fidedignum, coram quo terram et silvam prenominatas convocatis commetaneis et vicinis reambulando statuerent et assignaret comiti Cosme, Nicolao et Stephano ac comiti Arnoldo supradictis, si non fierit contradictum, contradictores si qui fierent, ad nostram presentiam evocando. Quod quidem capitulum nobis postmodum rescripserunt, quod idem comes Ladislaus coram ipsorum homine cum eodem pro testimonio destinato prefatas terram et silvam presentibus et convocatis omnibus commetaneis et vicinis reambulando statuisset Cosme, Nicolao, Stephano et Arnoldo nullo penitus contradictore existente. Nos igitur, quibus incumbit ex officio suscepti regiminis metiri merita singulorum et unicuique dignis pro meritis digna remuneratione respondere attendentes et considerantes meritoria obsequia predictorum Cosme, Nicolai, Stephani et Arnoldi, que hydem in diversis expeditionibus regni nostri fideliter inpenderunt et devote memoratas terram Stragar et silvam Feketeuerdeu predictam cum omnibus utilitatibus et pertinentiis earundem universis dedimus, donavimus et contulimus ipsis comiti Cosme, Nicolao, Stephano et Arnoldo ac eorum heredibus heredumque suorum successoribus iure perpetuo et irrevocabiliter possidendas. Ut igitur huius nostre donationis seu collationis series robur perpetue firmitatis optineat, nec ullo umquam tempore possit vei debeat per quempiam in irritum retractari, presentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Mete autem prenominate térre Stragar