Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

szept. 3. Semjén mellett. szept. 7. (Margitsziget. szept. 30. Rekus. — Peturke, Gergely, Sebestyén és társaik, Narag falusi királyi tárnokok panaszára, amely szerint, amikor a király a csalárdul mint üres földeket kért földjeiket Leunardus fiainak: Domokosnak, Dénesnek és testvéreiknek adományozta, ezek a tárnokokat elfogták és 16% márkát követeltek tőlük, s minthogy fizetni nem tudtak, Owar-i István fia: Corraldus mester a pécsi káptalan előtt helyettük kötelezettséget vállalt. Mivel a káptalan oklevele mást tartalmaz, megparancsolja a káptalannak, hogy vizsgálja ki, vajon Corraldus mester a tárnokokért vállalt kötelezettséget, vagy más ügyben, s hogy a tárnokok kényszerítettségében tette-e azt, mert ha igen, kötelezettsége érvénytelen. Eredeti: 15,8X7,4 cm. Zárópecsét darabja. Dl. 47.758. (Múz. Törzsanyag.) Az oklevél szövege: Ladislaus dei gratia rex Hungarie fidelibus suis capitulo Quinqueecclesiensi salutem et gratiam. Cum ad suplicationem Peturke, Gregorii, Sebastiani ac sociorum suorum iobagionum tauarnicorum nostrorum de villa Narag causam debiti et solutionis pecunie, qua se magister Corraldus filius Stephani de Owar obligavit Dominico, Dionisio et fratribus ipsorum filiis Leunardi, ad nostram presentiam fecissemus evocari, filiis eiusdem Leunardi coram nobis constitutis prefati tauarnici nostri sua conquestione demonstrarunt, quod cum terram eorum falsa suggestione impetratam nomine vacue térre petitam filiis eiusdem Leunardi contulissemus, ipsi eosdem tauarnicos destructos et bonis omnibus spoliatos captivassent et diris cruciatibus illatis coegissent pacissci de sedecim marcis et dimidia sibi persolvendis, quas cum non haberent, unde solverent, datis obsidibus suis apud eundem magistrum Corraldum optinuerunt, ut se obligaret cum litteris vestris ad solvendam quantitatem pecunie supradictam. Verum cum in litteris vestris huiusmodi obligationis longe alia causa sit expressa, que istam omnino non contingit et dicatur illa causa, que in litteris vestris exprimitur, ficte et fucato colore adinventa et apposita, fidelitati vestre firmiter precipiendo mandamus, quatenus in fide vestra deo et corone regia (!) debita investigetis et inquiratis puram et meram veritatem, utrum pro ipsis tauarnicis se idem magister Corraldus obligaverit, an ex alia causa vera et non ficta, et quia veritas opinioni preferri debet, si inveneritis, quod ipsis tauarnicis sicut coacüs, ut prehabitum est, idem magister Corraldus se obligavit, volumus et precipimus, ut ipsa obligatio vi metusque causa factanullius momenti et irrita sit et inanis. Si vero ex alia causa vera, que hanc non contingit, firma et in suo robore ipsa obligatio debeat permanere, seriem facti nobis rescribentes. Dátum prope Semyan, in quindenis sancti regis Stephani. A hátlapon: Capitulo Quinqueecclesiensi. 3592. — megparancsolja a fehérvári káptalannak, hogy küldöttje útján közölje Kayar-i Dénessel és Balasey-jel, hogy kisasszony ünnepének 15. napján (szept. 22.) nem az országbíró, hanem a király előtt kell azonos feltételek mellett a Beel-i apáttal szemben a bajvívást megtartani. — D. in insula beaté virginis, in vigília Nativitatis beaté virginis. Átírta: fehérvári káptalan é. n. (Pannonhalmi főapátság lt. 295. sz. — OL. Filmtár 633. doboz.) Wenzel IV. 382., Pannonh. rend tört. VIII. 301. (1286.) 3593. — A(ndrás) egri püspök Scekzou nevű falujában a csütörtöki hetivásár megtartását meghagyja, a szabad kereskedést mindenki számára biztosítja, a vásárra jövők-menők bármiképpen való zaklatását tiltja, s mindezt kihirdetni rendeli. Átírta: I. Károly 1327. dec. 3. (Egri érseki titkos lt., Classis I. n. 15. — OL. Filmtár 1709. doboz.) Az oklevél szövege: Nos Ladislaus dei gratia rex Hungarie significamus universis, quibus expedit, per presentes, quod in villa venerabilis patris A(ndree) dei gratia episcopi Agriensis Scekzou vocata idem fórum, quod in omni septimana in qualibet quinta feria consuevit celebrari ab antiquo, eodem die reliquimus celebrandum volentes, quod quicunque homines ad ipsum fórum convenire voluerint, libere veniant et liberam habeant in eodem mercandi facultatem nullusque venientes vei recedentes de eodem audeat