Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1289. szept. 9. előtt.) 1289. szept. 9. Poroszló. (1289.) szept. 13. Keve. Eredeti: 33,3 X 15,7 cm. Kezdő L hiányzik. Függőpecsét selyemzsinórjával. Gyulafehérvári káptalan lt. Fasc. 6. n. 35. (OL. Filmtár H. 497.) Szeredai: Ser. episc. Trans. 29. (csonka), Fejér V. 3. 454. (csonka), Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch I. 146., Wenzel IV. 336., Jakab: Okit. Kolozsvár tört. I. 24. (1280.), Gyárfás: Jász-kunok tört. II. 456. (csonka), Densusianu: Documente I. 1. 486., Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 162., Documente priv. ist. Rom. C. II. 352. (román ford.) — Kivonat: Neugeboren: Tentamen 65., Mon. eccl. Strig. II. 251., Tört. Tár 1889. 573., Beke: Erdélyi kápt. 21. Az oklevél kritikája kapcsán a dátumsorban három problémát kell megvizsgálni: 1. a keltezési hely és a dátum per manus formula együttes előfordulása, 2. Gergely csanádi püspök királyi kancellár alkancellárként való szereplése, 3. az uralkodási évnek elméletileg helyes, de az ez időtájban alkalmazott gyakorlatnak meg nem felelő használata. Az a körülmény, hogy a dátum per manus formula mellett az oklevél keltezésének helye is ki van téve, feltétlenül alapos gyanút kelt az oklevél valódisága ellen. Ilyen formula hibátlan királyi oklevelekben nem fordul elő. Ugyancsak nem fordul elő privilégiumokban keresztény ünnepek szerint történő keltezés sem. Gergely csanádi püspök, aki Tamás váci püspököt követte a kancelláriai tisztségben, ebben az oklevélben éppúgy, mint még más oklevelekben is (3534, 3535, 3542, 3545, 3556, 3565.) vicecancellarius-ként szerepel. Bár kétségtelen, hogy Gergely ekkor kancellár volt, alkancellárként való említése nem jelentheti valamennyi szóban forgó oklevél gyanús voltát. Valószínű, hogy a hiba ezekbe az oklevelekbe onnan csúszott be, hogy Tódor alkancellár ez idő tájban nem igen vett részt az oklevelek kiállításában. (Fejérpataky: A kir. kanc. 137. 1.) — Feltűnő azonban, hogy ama hét oklevél közül, melyben Gergely alkancellárként szerepel, hat erdélyi vonatkozású. IV. László 1272. szept. 3-án lépett trónra, így 1289. szept. 1-én uralkodása 17. évének utolsó napjaiban volt. Ily módon az oklevél uralkodási éve helytállónak látszik. Ha azonban figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy Gergely kancellársága alatt 1289-ben az uralkodási év az oklevelekben mindig 18 (1289. jún. 11-én is), s 1290-ben pedig 19, úgy azt kell megállapítani, hogy az oklevél hamisítója helyesen állapította meg ugyan az oklevél keltének megfelelő elméleti uralkodási évet, ez azonban nem felel meg a királyi kancellária akkori — ismeretlen okok miatt megváltoztatott — gyakorlatának. A fentiek alapján, továbbá az akkori kancelláriai gyakorlatnak meg nem felelő írása miatt az oklevelet hamisnak kell tekinteni. 3529. * — 1289. szept. 9-i oklevelében említi saját mandátumát, mely szerint Miklós fia: János Újvár megyei Sakala-i nemes Sakala-i örökölt birtokát elcserélte Renoldus nádor Zemplén megyei Wysnow nevű birtokáért. (Wenzel XII. 479.) 3530. -{ megparancsolja a szepesi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Tusa-i Kunch fia: János királyi ember vizsgálja ki Miklós fia: János (Aba)újvár megyei Sakala-i nemes panaszát, amely szerint Renoldus nádor nem védi őt meg a Zemplén megyei Wysnow nevű birtokban, amit Sakala-i örökölt birtokáért adott cserébe, pedig erre magát a király privilégiuma szerint kötelezte. — D. in Poruslo, secundo die festi Nativitatis beaté Marié virginis a. d. M° CC° octuagesimo nono. Átírta: szepesi káptalan 1289. szept. 30. (Dl. 1256.) Wenzel XII. 479. Az oklevél formulái és az átíró oklevél írása későbbi korból való származásra mutatnak, s így hamisnak kell tekinteni. 3531. — megparancsolja az ország valamennyi bírájának, hogy ne ítéljék el Wbul fiát: Mihály comest és fiait: Istvánt, Pétert és Pált a király ellen lázadó Chak nb. Simon fia: Péter és Jula fia: Moys megölése és András elfogatása és javaik elvitele miatt, mert büntetlenséget