Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1286 körül) szept. 3. 1286. szept. 4. Keve. 1286. szept. 7. 1286. nov. 1286. 1287. jan. 25. — mandátuma a vasvári káptalanhoz Makua föld ügyében. Hazai okmt. VI. 320. Lásd (1276.) szept. 3-i keltezéssel a 2738. sz. alatt. — megengedi, hogy Tolpos (dictus) Tamás mester a Sáros megyei Wezweres és Warhyg nevű földjeire a szabad emberek (libere conditionis homines) akadálytalanul letelepedhetnek, emiatt őket senki nem zaklathatja, s erről privilégiális oklevelet ígér. — D. in Kewe, feria quarta proxima ante festum virginis gloriose a. d. M° C°C° octuagesimo sexto. Átírta: IV- László 1288. (Dobay lt. — OL. Fkgy. H. 16.) > szepesi káptalan 1379. máj. 17. (Usz oklevelek — OL. Fkgy.) Wagner: Dipl. Sáros 561., Katona: Hist. crit. VII. 929., Bárdosy: Suppl. Scep. 256., Fejér V. 3. 320. és 410., Densusianu: Documente I. 1. 484. 3418. — mandátuma a fehérvári káptalanhoz. Pannonh. rendtört. VIII. 301. Lásd a 3593. sz. alatt. — Pál mester „legum doctor" veszprémi prépostnak, aki több alkalommal — egyszer saját költségén — járt királyi szolgálatban a római curiában, adományozza a Corpona közelében az esztergomi káptalan Zebheleb nevű faluja közelében, a Zebnech Bana-ba vezető nagy üt fölött fekvő, királyi hospesek által lakott Nempty és Thouty nevű királyi szabad falvakat az ott szedett királyi vámmal, kivéve a függő és jövőbeli polgári és bűnperek tekintetében minden bíró, főleg a zólyomi ispán joghatósága alól, minden ezzel ellentétes adományát érvénytelennek nyilvánítja és a prépostnak a falvak tekintetében szabad rendelkezési jogot biztosít. — D. p. m. mag. Theodori prepositi Zebeniensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXXX

0 VI°, indictione quarta decima, mense Nov., r. aut. n. quintodecimo. Eredeti: 41,7 X 31,1 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Esztergomi káptalan magánlt. Lad. 18. f. 2. n. 1. (OL. Filmtár 557. doboz.) Magyar Sión III. 692., Codex Strig. II. 153., Wenzel IX. 440., Mon. eccl. Strig. II. 217. — Kivonat: Fejér V. 3. 321., Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 150., Documente priv. ist. Rom. C. II. 280. Az oklevél formulái — ide értve a hónapok megjelölését — és a pecsét zsinórja szokatlan. Ezek azonban magyarázhatók volnának az új alkancellár hivatalbalépésével is. Amenynyiben az oklevél ellen más terhelő adat nem merül fel, még gyanúsnak is nehéz volna mondani. 3419. — oklevele Lázon és más birtokok osztályáról. Wenzel XII. 446. Lásd 1287-i keltezéssel a 3468. sz. alatt. — a Pozsony megyei Péter fia János comesnek adományozza a Henrik-fiak Pozsony megyei Modur nevű prédiumát szolgálataiért, amelyeket az által tett, hogy a felségsértő Opour vajdát, aki Pozsony megyét pusztította, rokonai segítségével legyőzte, a Henrik-fiak segítségével elfoglalt Pozsony várát tőle visszafoglalta nem kímélve saját és rokonai személyét és vagyonát, s nem feledve, hogy Opour vajda felgyújtotta és elpusztította János comes Túrna és Nyek nevű várait és prédiumait, miközben István nevű rokona meghalt, s pusztításaival mindkét esetben 1000—1000 márka kárt okozott neki; egyúttal leírja Modur hatá-